Élezi a szigonyt a Starbucks

Hamarosan megjelenhet a Starbucks Magyarországon - az amerikai óriáscég az eddigieknél komolyabb érdeklődést mutat a magyar piac iránt. Az utóbbi években nálunk dinamikusan növekszik az ínyenc kávézók száma.

Hamarosan, akár 2008-ban Magyarországon is megjelenhet a Starbucks. Legalábbis erre következtetett a portfolio.hu-ban idézett elemző abból, hogy világ legnagyobb, jelenleg 38 országban mintegy 13 ezer kávézót üzemeltető amerikai óriáscég Starbucks Coffee International együttműködési szerződést kötött az American Restaurantsszal (AmRest). Ez utóbbi cég üzemelteti - 2006 májusa óta - a Pizza Hutot és a KFC-t. A gazdasági hírportál szerint ez alapján 2008-ra Budapesten, Prágában és Lengyelországban húsz Starbucks kávézó működik majd.

Szász Edit, az AmRest külföldön tartózkodó marketingvezetője érdeklődésünkre nem kívánta sem megerősíteni, sem cáfolni az idézett elemző következtetését. Mint elmondta, a Starbucksszal már januárban egy szándéknyilatkozatot írtak alá, amit követett a most bejelentett együttműködési nyilatkozat. A lengyel versenyhivatalnál jelenleg folyik a két cég jövőbeli együttműködésének az engedélyeztetése.

Úgy tudni: a Starbucks a kilencvenes évek közepétől már több alkalommal tervbe vette a magyar piaci megjelenést, ám ez mindannyiszor dugába dőlt. Vélekedések szerint a Wendy's és a Dairy Queen itteni kudarca több nagy amerikai lánchoz hasonlóan a Starbuckst is elriasztotta. Másrészt akkor a Starbucks Nyugat-Európában is prémium kategóriásnak számító árai a magyar fogyasztónak túlságosan is magasak voltak, így a lánc nem merészkedett a Lajtától keletebbre: Bécsben jelenleg kilenc kávézót üzemeltet.

- Amíg egy csésze kávéért itt nem lehet elkérni két eurót (öt-hatszáz forintot), addig a Starbucks nem lát fantáziát a piacban - mondta az egyik, nevének elhallgatását kérő forrásunk, aki szerint ez a helyzet mára egyértelműen megváltozott. Jelesül a Starbucks mellett a brit Costa Coffee itteni terjeszkedési terveiről is szólnak a piaci pletykák.

Vélhetőleg a kisebb vállalkozások pezsgése csalta ide a nagy halakat: a meglévő hazai hálózatok, a Semiramis, a Sir Morick mellett több az itteni pályán szerencsét próbáló osztrák és holland kávézóhálózatról hallani. Közülük már 2005-ben megnyílt a California Coffee Company - ez utóbbi kimondottan a Starbucks-koncepciót követi.

A Starbucks itteni konkurenciái azonban egyelőre nem ijedtek meg az óriástól. Két, legfeljebb három - igen frekventált helyen lévő - bolt nyitására számítanak ugyanis, és persze arra, hogy a piacra lépés inkább a Starbucks céges imázsépítéséről fog szólni. Mindazonáltal az általunk megkérdezett kávéscégek még örülnek is a multinak: ez szélesíti ugyanis a minőségi kávéfogyasztók körét. Ami amúgy is a régiós átlag fölötti.

Kettős tendencia figyelhető meg ugyanis a hazai piacon: miközben a Központi Statisztikai Hivatal egyre csökkenő - de még így is a régiós átlagot meghaladó - kávéfogyasztást regisztrál, addig országszerte egyre-másra nyílnak a kimondottan minőségi kávét nyújtó helyek, illetve szakboltok. Olyannyira, hogy ebből a helyi piaci viszonyok iránti, amúgy is meglehetősen rugalmasnak bizonyult McDonald's sem maradhatott ki. Szántó Gábor marketingmenedzser szerint az első McCafe 2003-as megnyitása nálunk is inkább marketingcélú befektetés volt, mivel azzal kalkuláltak, hogy a kávézóba betérő vendégek, később a "normál" McDonald's gyorséttermet választják. Mára a gyorséttermek mellett tizenhét McCafe üzemel, illetve kettőt nyitnak még a napokban. Szántó Gábor szerint az elgondolás komoly üzleti sikernek is bizonyult: a frekventáltabb helyeken lévő kávézóik forgalma már eléri az éttermek forgalmának a 25 százalékát is. A jövőre nézve a hazai piac a lehetőséghez képest gyors lefedését kívánja a "meki" elérni a kávézóival, ami évi 3-5 új nyitást jelent - minden esetben a meglévő üzlethez kapcsolódóan - tudtuk meg.

A hazai piac jelenleg legnagyobb hálózata azonban a hetven társult kávézóból álló Semiramis, amelynek alapítása nem kevésbé regényes, mint az amerikai nagy testvéré. (Lásd keretes írásunkat) A Semiramis - ahogy a neve is mutatja, eredetileg kertépítő cég volt, majd ennek a piacnak a telítődésével váltott a saját kávépörkölésre és nagykereskedelemre. A jelenleg százmillió fölötti forgalmat lebonyolító hetven céget azonban elég nehéz lenne besorolni bármilyen hálózati kategóriába. Belépőösszeg ugyanis nincs, és a társult kávézóknak a franchise hálózatban megszokott royalitydíjat sem kell fizetni. Van azonban közös beszerzés - ezt a Semiramis Kft. bonyolítja le - és üzletszabályzat, ami legalább olyan szigorú, mint a nagy franchise hálózatoknál. Szongoth János szerint legalábbis évente hét-nyolc bolttól is megválnak, különféle minőségi lazaságok miatt. Viszont legalább ugyanennyien jönnek. Ahogy a legtöbb piaci vetélytársuk - Segafredo, McDonald's, Pellini -, így ők is saját tanfolyamaikon képzik a társult vállalkozók kávémestereit (idegen szóval: baristáit).

Nem túl meglepő módon egyébként maguk a kávéfőzőtanfolyamok is egyre népszerűbbek. A Barista Hungary Kft. 2002 óta létezik, elsősorban vendéglátó-ipari, illetve kereskedelmi vállalkozások alkalmazottjai számára indít szakmai tanfolyamokat. Kocsi Gergely, a cég tulajdonosa úgy becsüli, eddig ezerkétszáz tanítványuk volt, ezek között az utóbbi időben egyre több a magánember, aki szimplán a saját örömére iratkozik be az egynapos kávéfőző-tanfolyamra, mivel vásárolt egy profi eszpresszógépet, és hasonló profizmussal akarja kezelni - a jó kávé ugyanis tudomány.

A Starbucks, a világ legnagyobb kávézóóriása nem pénzügyi-gazdasági zsenik alkotása. 1971-ben három ráérős seattle-i humán értelmiségi, egy angoltanár egy történész és egy író alapította meg az Olaszországban látott kávézók mintájára. A név a Moby Dickből származik: a fehér bálnát megszállottan üldöző Ahab kapitány első tisztjét hívták Starbucknak. A céges legenda szerint eredetileg a három barát a regénybeli bálnavadász hajó, a Pequod nevét vette volna fel. Azonban a "quod" angolul sittet, börtönt jelent, így közmegegyezéses alapon választották az amúgy is józan életű, megfontolt másodkapitány nevét. A cég logóját, az eredetileg kétfarkú sellőt ellenben a görög mitológiából kölcsönözték ki - minden különösebb koncepcionális megfontolás nélkül. A helyi vállalkozásból a cégbe betársuló jelenlegi elnök, Howard Schultz csinált világcéget, amely 1987-ben kasszírozta az első dollármillióit. Az első USA-n kívüli kávézó Tokióban nyílt 1996-ban, Európában a következő évben léptek partra Nagy-Britanniában, majd 2000-ben Németországban és Hollandiában. Jelenleg a világ egyik legértékesebb márkája a Starbucks, a cég 2006-os nyeresége 12,5 milliárd dollár volt.

Tokiói Starbucks kávézó. Pestre jön a sellõ
Tokiói Starbucks kávézó. Pestre jön a sellõ
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.