Beszáll a klubba a Malév
Világszerte négyszáz repülőtéri váró nyílik meg a Malév törzsutasai előtt azzal, hogy a magyar légitársaság vasárnap csatlakozik a oneworld légiszövetséghez, melynek tíz tagja évente 315 millió utast szállít - a Malév részesedése ebből körülbelül hárommilliós.
A légiszövetségek megalapításának gondolata a kilencvenes évek végén merült fel, mivel az együttműködés számos esetben több előnnyel jár a cégek számára, mint a kíméletlen verseny. A jogilag gondosan körülbástyázott megállapodások természetesen főként a piac felosztásáról szólnak, ugyanakkor a világ három jelentős légiszövetsége, a SkyTeam, a Star Alliance és a oneworld már kíméletlen konkurensei egymásnak; a szolidaritás elsősorban a szövetségen belül érvényes. De itt sem mindig: hírek szerint a Malév oneworld-tagságának egyik feltétele volt, hogy a magyar légitársaság értékesítse a Heathrow repülőtérre szóló leszállási jogait a British Airwaysnek. Az így kapott körülbelül hárommilliárd forint ugyan jól jött tavaly, amikor történetének egyik legnagyobb veszteségét produkálta a cég, ugyanakkor mégiscsak a "családi ezüst" egy darabját kellett feláldozni a nemes cél érdekében. A British Airways ellenérzései egyébként nem minden előzmény nélküliek, a kilencvenes évek közepén az angolokat csak egy hajszál választotta el attól, hogy megvásárolják a magyar légitársaságot, ám az akkori kormányváltás miatt végül nem került pecsét és aláírás az elkészített dokumentumokra.
Egy évtizeddel később a Malév és a British Airways elvileg egyenrangú, bár közel sem azonos súlycsoportba tartozó stratégai partnerek. A oneworld-légitársaságok közül egyébként épp az angolok egyik repülőgépe tisztelte meg jelenlétével a tegnapi ferihegyi ünnepséget a jordániai és a finn légitársaság mellett.
A Malév szerepe az oneworldön belül a szövetség régiós jelenlétének erősítése, a magyar légitársaság tíz közép- és kelet-európai várossal, illetve két országgal, a Macedón és Montenegrói Köztársasággal bővíti a szövetség hálózatát. Azt egyelőre nehéz elképzelni, hogy a történethez mivel járul hozzá a Malévet megvásárló Borisz Abramovics oroszországi légitársasága, az AiRUnion. Tegnap Abramovics kitérő választ adott arra a felvetésre, hogy az AiRUnion esetleg csatlakozhat-e más, konkurens szövetséghez. A kérdés azért merül fel időről időre, mert Abramovicsék tavaly, még a Malév megvásárlása előtt, a Star Alliance-t erősítő osztrák légitársasággal írtak alá együttműködési megállapodást. A befektetők terveiről egyelőre annyit tudni, hogy az orosz és a nyugat-európai piacot szeretnék összekötni Budapesten keresztül. A pénzügyi zárás, ezzel az átadás-átvétel várhatóan egy hónapon belül befejeződik: az AirBridge és az orosz állami Vnyesekonombank vezetői például tegnap Budapesten aláírták az összesen mintegy 82 millió eurós befektetés finanszírozásáról szóló szerződést is, így a fizetésnek aligha lehet akadálya. Ám a privatizációs történet ezzel még nem zárul le teljesen: az Európai Bizottság és az uniós versenyhivatal ugyanis még vizsgálni fogja a tranzakciót. A szabályok szerint ugyanis csak az a légitársaság tekinthető unión belülinek, melynek többségi tulajdonosa uniós cég vagy állampolgár, illetve feltétel az is, hogy az unión kívüli (azaz például az orosz) befolyás mértéke se legyen többségi. Bár forrásaink szerint valószínűtlen, hogy a vizsgálatok eredményeként Brüsszel érvénytelennek nyilvánítsa a privatizációs pályázatot, az egyik, név nélkül nyilatkozó magyar európai parlamenti képviselő mégis úgy fogalmazott: Brüszszelben is pontosan tudják, kik vették meg és irányítják a Malévet.
