A kezdeményezés egyszer már járt az alkotmánybíráknál is, és azzal utasították új eljárásra a választási bizottságot, hogy megalapozatlanul tagadták meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését. Nem találták ugyanis elég erősnek az OVB azon érvét, hogy a képzési hozzájárulás a kormányprogram egyik eleme, ezért nem bocsátható népszavazásra. A bizottság arra is rámutatott, hogy a parlament jogalkotási hatásköreit vonja el egy olyan referendum, amely időbeli korlátozás nélkül tiltaná, hogy valamilyen tárgyban – most nevezetesen a tandíjról – törvényt alkossanak. Ez pedig burkolt alkotmánymódosítás, mert parlamenti jogosítványokat csak az alaptörvényben korlátozhatnak.

Az alkotmánybírák határozata az OVB-t köti, ezért a feladat egyszerű, és gyorsan dönthetnek – vélekedett Bordás Vilmos, a testület Fidesz által delegált tagja. Gyorsan kiderült azonban, hogy a határozat meghozatala nem lesz egyszerű, s még kevésbé gyors. Ezt követően ugyanis szinte mindenki azt hangoztatta, hogy az AB döntése csupán egyet jelent: ugyanazt az indokot még egyszer nem hozhatják elő. Ugyanakkor bírálták is a határozatot – amit Répássy képviselő meglehetősen furcsának tartott –, mert a burkolt alkotmánymódosításra vonatkozó érvet az alkotmánybírák egyszerűen figyelmen kívül hagyták.

Az OVB ülésén új érvek sora vetődött fel, hogy miért nem lehet a tandíjról népszavazni. Ennyiben akár igaza is lehet Répássynak, ám a felvetések a laikus számára sem tűnnek teljesen megalapozottnak. A képzési hozzájárulás ugyanis a testület korábbi döntése óta elfogadott költségvetési törvény részévé vált, és emiatt a „tilalmazott” tárgyak közé került, mert a büdzsé elemei nem bocsáthatók népszavazásra. Emellett megfogalmazódott olyan álláspont, hogy a képzési hozzájárulás egyfajta közteher, ami szintén e körbe tartozhat. Harmadikként pedig maradt a lopakodó alkotmányozás; az AB korábbi határozatai szerint ez ugyancsak kizáró ok.

Bordás mindezzel kapcsolatban felvetette: jó lett volna, ha az OVB korábban felsorolja az összes érveit, és akkor az alkotmánybírák e szempontokra is figyelemmel hozhatják meg a döntésüket. A bizottság eljárása ezért nem elegáns, sőt jogsértő – vélekedett. Poczkodi Balázs SZDSZ-es delegált azzal vágott vissza: lehet, hogy nem voltak elegánsak, de törvényes döntés született, hiszen elég az elutasító határozathoz elég egyetlen alaposnak vélt érv is – és a kormányprogrammal való ütközés ilyennek tűnt.

A polémia persze mit sem változtat azon, hogy az OVB hét nem, s a Fidesz és a KDNP mindvégig hallgatag delegáltjának igen szavazata mellett megint elvetette a két párt kezdeményezését. Most tehát megint az alkotmánybírákon a sor. Annyi viszont most már csaknem bizonyos, hogy nem egy, hanem legalább két népszavazás lesz, mert a kezdeményezőknek július közepéig be kell fejezniük az aláírásgyűjtést a korábban állva maradt három kérdés, a patikán kívüli gyógyszerárusítás, illetve a kórházprivatizáció tilalma, valamint a gazdák termőföldre vonatkozó elővásárlási joga ügyében. Ám valószínűtlen, hogy addig az AB ismét döntene, és az OVB is lezárná a megismételt eljárást. Ráadásul a Fidesznek van még két, a vizitdíjra és a kórházi napi térítési díjra vonatkozó kérdése is, s ezekről csak április 11-én döntenek. Meglepő lenne, ha simán átmennének. Egyébként Répássy kérte, hogy ezeket is vegyék tegnap napirendre, de a bizottság tagjai este nyolc után úgy döntöttek, hogy már nem vágnak neki. Erre válaszul a Fidesz és a KDNP által delegált tag hazament, és nem várta meg, hogy a határozat szövege elkészüljön. Majd megnézik a Magyar Közlönyben – mondták.