– Magyarként felszisszennénk, ha egy másik állam vezető politikusa megkérdőjelezné, hogy mi más észjárást követünk, más a lelkiségünk, karakterünk, mint az európai – így reagált tegnap Gyurcsány Ferenc kormányfő az Orbán Viktor Fidesz-elnök és Igor Szavolszkij budapesti orosz nagykövet közötti szerdai pengeváltásra.

Gyurcsány tegnap újságírók előtt sértésnek nevezte Orbán kijelentését, a miniszterelnök szerint egy politikusnak nem dolga minősíteni egy népet. – Magyarország soha nem fog egyetérteni azzal, hogy bármilyen vita kapcsán megkérdőjelezzük egy másik nép vagy nemzet büszkeségét, identitását – szögezte le a miniszterelnök. Az a jó, ha ez egy szerencsétlen, talán nem is tervezett mondat volt és többet ilyen nem hangzik el – utalt Orbán szavaira Gyurcsány.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke viszont közleményében úgy fogalmazott: Gyurcsány a magyar nemzeti és a közös európai érdekek melletti kiállás helyett nyíltan az orosz hatalmi törekvések szószólójaként lépett fel. Az ellenzéki politikus szerint a magyar érdekeket az szolgálja, ha hazánk csatlakozik az EU közös energiapolitikájához, így csökkentve egyoldalú függőségét Oroszországtól. Ez nem Oroszország-ellenesség, hanem monopóliumellenesség – hangoztatta Németh.

A cáfolt oroszellenesség ellenére a Fidesz vezetői rendre eleresztenek Oroszországot élesen bíráló kijelentéseket. Orbán az idei évet azzal nyitotta, hogy nem akarja Magyarországot a Gazprom legvidámabb barakkjaként látni, de korábban a Borsodchem vagy a Malév iránt érdeklődő, szerinte átláthatatlan orosz befektetők esetében is riadót fújt. Az elmúlt időben többször elmondta, szerinte a Kreml bármikor kész bevetni  az energiafegyvert.

A szerdai „beszólás” azért is feltűnő, mert 2005 szeptemberében Orbán elment a budapesti orosz nagykövetségre, hogy ott elmondhassa Mihail Fradkov miniszterelnöknek: ha Magyarországot ismét a polgári oldal fogja kormányozni, normális viszonyra fog törekedni Moszkvával. Majd Orbánék szerették volna elérni, hogy a legnagyobb ellenzéki párt első embere külön találkozhasson a 2006 februárjában Budapesten járt Vlagyimir Putyin elnökkel.

Sokak szerint Orbán és köre képtelen túllépni egykori szovjetellenességén, s pragmatikusan viszonyulni a felülről irányított demokráciában élő, megugrott olajbevételei miatt egyre magabiztosabb Oroszországgal, A Fidesz belső köreit ismerők szerint a párt Kína kapcsán sem tud gyakorlatias álláspontra jutni.

A Moszkvával szembeni keménykedés 1998-tól, a Fidesz kormányzásával indult, s ezt csak súlyosbította Magyarország NATO-csatlakozása, a koszovói háború, amely során Orbán – Washington jóváhagyásával – feltartóztatta Záhonynál a Belgrádba tartó orosz segélykonvojt. A szeptember 11-i terrortámadások sok mindent megváltoztattak a világban, így a polgári kormány is igyekezett enyhíteni az elhidegült orosz viszonyon, de a másik fél csak Martonyi János külügyminisztert tekintette igazából partnernek. (D. A.)