Topolánek első magyar tárgyalópartnere tegnap Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke volt. A házelnök a megbeszélést követően elmondta: a találkozón áttekintették az együttműködés további lehetőségeit. Egyetértés mutatkozott abban, hogy fontos nyitva hagyni Európa kapuit különös tekintettel a nyugat-balkáni együttműködésre.

Topolánek látogatást tett az Országgyűlés külügyi, valamint európai ügyek bizottságában. A találkozó után úgy fogalmazott: nyitott arra, hogy az Egyesült Államok interkontinentális rakétavédelmi rendszere a NATO struktúrájába illeszkedjen. Németh Zsolt (Fidesz), a külügyi bizottság elnöke kifejtette: meglepte őt Gyurcsány Ferenc álláspontja, amely szerint nem tudja, szüksége van-e Európának a szóban forgó rakétavédelemre, illetve az is, hogy a NATO mellett Oroszországgal is egyeztetni kell e kérdésben. Eörsi Mátyás (SZDSZ) viszont úgy látja, hogy Csehországot nem Gyurcsány bírálta a rakétatelepítési tervek kapcsán, hanem Németország, Ausztria és mások, többnyire az információk elmaradása miatt.

A nagy küzdő


Mirek Topolánek a „legkisebb rossz megoldásaként” került öt éve pártja, az ODS élére, miután az akkoriban súlyos első válsággal küszködő konzervatív liberális szervezetben az egymással rivalizáló csoportok sorra kioltották egymás ambícióit, és nem tudtak egymás fölébe kerekedni. Topolánek valójában elődje, az államfői bársonyszékbe távozó Václav Klaus kiszemeltje volt a posztra, ennek ellenére a két politikus viszonya a mai napig is feszült, konfliktusokkal terhelt. Bár Topolánek előrelépése meglepetést okozott, végül is nem bizonyult rossz választásnak a cseh mérsékelt jobboldal számára.

Vezetésével az ODS fokozatosan visszaszerezte megtépázott népszerűségét és a 2006-os parlamenti választásokon már újra sikeresen szerepelt. Mire ez bekövetkezett, a közvetlen stílusú, szókimondó embernek, gyors és olykor kevéssé konvencionális döntéshozatali módjáról megismert Topolánek is Csehország csúcspolitikusai közé lépett. Több mint másfél évtizedre volt ehhez szüksége. Az 51 éves, mérnöki és vállalati-üzletemberi karriert befutott, morvaországi kötődésű Topolánek a rendszerváltás előtt nem politizált, de 1989-en már ott volt a „bársonyos forradalmat” levezénylő Polgári Fórum soraiban.

Igaz, csak a második-harmadik vonalban jutott neki akkor hely. 1996-ben sikerült bejutnia a szenátusba és hat évvel később az ODS frakcióvezetői posztjáról landolt a pártelnöki irodában. Eddigi legnagyobb közfigyelmet kiváltó politikai tette a 2006-os választásokat követő politikai patthelyzet mesteri feloldása. A tavaly nyári voksolásból ugyanis azonos mandátumszámmal került ki az egymásnak feszülő bal- és jobboldali tábor. A legtöbben (köztük tulajdonképpen még Klaus is) nagykoalíció alakítását, esetleg új választások kiírását szorgalmazták.

Topolánek a ritka kivételek közé tartozott: magánéleti gondjai ellenére több mint féléves szívós munkával, színfalak mögötti egyezkedésekkel és súlyos kockázatok vállalásával ez év elején mégis elérte, hogy a parlament - ha szűk többséggel is, de bizalmat szavazott hárompárti jobbközép kormányának.

Topoláneket a cseh média Amerika-barát politikusnak tartja. Hivatkozási alapul egyrészt euroszkeptikusnak jellemzett elszólásai szolgálnak, másrészt pedig az amerikai radarállomások csehországi telepítésének következetes támogatása kormánya részéről. (Kis Tibor)

A cseh miniszterelnök fogadása