Ennek oka, hogy az uniós mezőgazdasági támogatási rendszer felerősíti az egyébként is meglévő egyenlőtlenségeket – áll Tabajdi Csaba EP-képviselő (MSZP) jelentésében, amelyet csütörtökön, nagy többséggel fogadott el az Európai Parlament.

Tabajdi szerint egyrészt a tagállami politikusok hajlamosak saját hibáikért is az EU-t okolni, márpedig 70-80 százalékban saját maguk felelősek az agrárpolitika kudarcaiért. Ugyanakkor a KAP is zavarokkal működik: a nagybirtokot részesíti előnyben a kistermelőkkel szemben (II. Erzsébet angol királynő, mint földbirtokos egyedül több uniós támogatásra jogosult, mint egész ágazatok), az új tagállamok gazdái egyharmadát kapják a régiek támogatásának (vagyis a tagállami hozzájárulással, a plusz harminc százalékos top-up-pal is versenyhátrányban maradnak), ráadásul a támogatáspolitikának vannak kedvenc, és mostohagyermekei.

Utóbbiak közé tartozik a bor-, illetve a zöldség-gyümölcs ágazat, márpedig Tabajdi úgy véli: ezek most esedékes reformja újra csak az új tagállamokat diszkriminálja. – A zöldség-gyümölcs szektor 1,4 milliárd eurójából 800 millió három régi tagállamnak, elsődlegesen is Olaszországnak jut – említett egy példát a képviselő.

Tabajdi úgy véli: a túlságosan drasztikus reformtól ódzkodó tagállamközi tanács mellett az Európai Parlamentnek is köszönhető, hogy Brüsszelnek el kellett állnia a kukoricaintervenciós rendszer – szinte csak hazánkat sújtó – idei megszüntetésétől. Arra lehet számítani, hogy 2013-tól a kötelező felvásárlási árat minden termékre, nemcsak a kukoricára is felszámolják. Az EU javára írható viszont – sőt nélküle meg sem történt volna -, hogy vasárnaptól csak Magyarországot illeti meg a “Tokaji” márkanév, ezt az olasz vagy francia bortermelők nem használhatják. Tabajdi támogatja, hogy – tizennégy tagállamhoz hasonlóan, ahol ez már gyakorlat – nálunk is hozzák nyilvánosságra: kik a kedvezményezettjei az uniós agrártámogatásnak?