A 4-es metró első, Kelenföldi és Keleti pályaudvar közötti szakaszának megépítése a tervezetthez képest egy évet csúszik, és 2010 végére készülhet el. A második, Bosnyák térig tartó szakasszal együtt a metrótörvényben rögzített 320 milliárd forintos összköltség 485 milliárd forintra emelkedik - ezek a leglényegesebb megállapításai a januárban kinevezett városházi metróbiztos, Becker László jelentésének, amelyet az MSZP-SZDSZ-koalíció, valamint az MDF igen voksaival csütörtökön elfogadott a Fővárosi Közgyűlés. (A kormánypárti képviselők közül Erzsébetváros polgármestere, a szocialista Hunvald György voksolt - mint kiderült, tévedésből - nemmel, a két nagyobbik ellenzéki frakció tagjai pedig tartózkodtak.)

Az ellenzék a beruházás késése és költségtúllépése miatt a főpolgármestert bírálta, és a projekt előkészítetlenségére, valamint a városháza által remélt EU-támogatás bizonytalanságára hívta fel a figyelmet. Utóbbi alátámasztására Tarlós István, a Fidesz frakcióvezetője felolvasta a Népszabadság csütörtöki cikkét, amely arról szól, hogy Brüsszelt aggasztja a metróépítés túlpolitizáltsága, valamint az, hogy a szegények felzárkóztatására szolgáló, kohéziós alap támogatására éppen a leggazdagabb magyar régió pályázik, a keretet pedig szinte teljesen kimerítené ez az egyetlen projekt. Demszky Gábor erre reagálva azzal vádolta lapunkat, hogy csúsztat, ő különben sem a sajtón keresztül akar üzengetni az EU-nak, hanem a tárgyalóasztal mellett akar megállapodást. Hagyó Miklós (MSZP), városüzemeltetési főpolgármester-helyettes szerint a főváros továbbra is bízik abban, hogy a beruházást az unió a lehető legnagyobb mértékben támogatni fogja.

Bagdy Gábor, a KDNP frakcióvezetője a vitában a beruházást a "szocialista szellem vasútjának" titulálta, Tarlós szerint pedig Demszkynek el kellene gondolkodnia a lemondásán, mert megtévesztette a fővárosiakat, hiszen most derült ki, a projekt mennyire előkészítetlen.

A metrójelentés elfogadásáról szóló határozati javaslattal együtt elfogadta a közgyűlés Tarlós azon javaslatát, hogy a főpolgármester a kormánnyal folytatandó sürgős tárgyalásokon, mielőbb szerezzen érvényt a metrótörvénynek. Nem fogadták el viszont a Fidesz-frakcióvezető azon javaslatát, hogy a költség- és határidő-túllépés miatt vizsgálóbizottság jöjjön létre.

Hosszas vita után döntött a közgyűlés arról is, hogy tudomásul veszi a kórházreform fővárosi vonatkozásait - ez erről szóló határozatot a koalíció igen, az ellenzék nem voksaival fogadták el. A városatyák felhatalmazták a főpolgármestert, hogy kössön megállapodást Molnár Lajos egészségügyi miniszterrel arról, hogy a kórházreformmal járó átalakítások ne veszélyeztessék a betegellátás biztonságát, és garantálja az intézmények működőképességét. Erre azért van szükség, mert a kórházak aktív és fekvőbeteg-ellátási kapacitásait (magyarul az ágyszámokat és ellátási körzeteket) rögzítő miniszteri határozat - Szolnoki Andrea, a városháza egészségügyi bizottságának SZDSZ-es elnöke szerint - hemzseg a hibáktól, az új rendre való felkészülésre nem volt elég idő, az átalakítás 7 milliárd forintra taksált költségének pedig egyelőre nincs meg a fedezete. Szolnoki úgy fogalmazott: kármentést végeznek azzal, hogy korrigálják az egészségbiztosító előterjesztését, így a kórházak a március végi határidőre szerződést tudnak kötni az OEP-pel. Ez azért fontos, mert csak a szerződéssel rendelkező intézmények kaphatnak a továbbiakban állami támogatást, valamint vehetnek részt a pályázatokon.

A Budapestet és Pest megyét magába foglaló központi régióban három országos feladatkörű, speciális intézet és nyolc súlyponti kórház marad meg a jövő hónaptól, ezek közül ötöt tart fenn a főváros. A régió eddigi, 19 ezer aktív ágyának több mint harmadát szüntetik meg áprilistól, ez az országos ágyszám-leépítés kétharmadát jelenti. A fővárosi fenntartású intézményekben összesen 873-mal csökken a kórházi ágyak száma; legnagyobb mértékben - 39, illetve 35 százalékkal - a szülészet-nőgyógyászat, valamint a sebészet területén.

Elfogadhatatlan, ami reform címén az egészségügyben történik - jelentette ki Tarlós, aki szerint, ha a főváros asszisztál a minisztérium szándékaihoz, azzal “súlyos, emberellenes döntést hoz”. A Fidesz frakcióvezetője szerint súlyos ellátási zavarokra lehet számítani, egyes intézmények, a János kórház például nem fogja tudni fogadni az eddigi többszörösére növekvő betegforgalmat, valamint évente tízezer szülő nő nem fog helyet kapni a szülészeteken. Pesti Imre, a városháza egészségügyi bizottság alelnöke szerint “a kormányzat az életünkre tör, egészségünket veszélyezteti” azzal, hogy jelentős forrásokat - három év alatt 250 milliárd forintot - von ki az egészségügyből. Ennek pusztán az az oka szerinte, hogy lehetővé tegyék az egészségügy privatizálását, a csak a profitra törekvő biztosítókból álló rendszer bevezetését.

Szűkítette idei útfelújítási programját a főváros. A tervezett 10,6 milliárd forintos keretből a remélt 150 helyett csupán 100 kilométernyi utat újítanak fel. Az állam ugyanis ötmilliárddal kevesebbet ad a vártnál, valamint egyes utakat majd később, a metróépítéssel együtt vagy a Budapest Szíve - Gyalogos Belváros program keretében hoznak majd rendbe. Kimarad a programból többek között a Nagy Lajos király útja több szakaszának rekonstrukciója.

A 4-es metró szerelvénye (látványterv)