Mint a szervezett bűnözésről szóló elemzésben olvasható, a szervezett bűnözői csoportok törekednek a stratégiai ágazatokban rejlő üzleti lehetőségek kiaknázására, amihez mozgósítják széles körű kapcsolati rendszerüket, illetve politikai, kormányzati összeköttetéseket igyekeznek kiépíteni. A bűnözői kör megpróbál bekapcsolódni a magyar építőanyag-kereskedelembe is.

A bűnszervezetek összetételében és erőviszonyaiban annak ellenére sem érzékelhető alapvető változás, hogy a folyamatban lévő büntető- és bírósági eljárások új piacfelosztási elképzeléseket gerjesztettek - olvasható az elemzésben. Az NBH egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy a viszonylagos nyugalom átmeneti jellegű.

Mint írják, évek óta erősödő tendencia, hogy a bűnszervezetek irányítói igyekeznek az illegálisan szerzett tőkét minél rövidebb időn belül átcsoportosítani a legális gazdaságba. A büntetőeljárások és az NBH felderítési adatai arra utalnak, hogy az illegális tevékenységből származó bevételek egy részét az elkövetők egyre gyakrabban könnyen átruházható, értékálló műkincsek vásárlására fordítják.

A szervezett intellektuális bűnözői csoportok a legális pénzszerzési csatornák igénybevételére is törekszenek. Az NBH tavaly kiemelt figyelmet fordított az alternatív, illetve megújuló energiaforrásokra épülő beruházások megvalósítását veszélyeztető gazdasági visszaélések felderítésére. Ennek során a hivatal látókörébe kerültek olyan, szervezett bűnözői körökkel kapcsolatba hozható személyek és vállalkozások is, akiknek alapvető célja az uniós támogatások jogellenes megszerzése.

A hivatal szerint rövid távon nem kell számítani a magyarországi szervezett bűnözés alapvető átrendeződésére. És bár eszközeikben, módszereikben nem várható változás, az egyes szervezetek az egymás közötti pozícióharcokban átmenetileg újra a ma már kevésbé alkalmazott erőszakos módszereket helyezhetik előtérbe.

Az elemzésben felhívják a figyelmet arra, hogy a bűnözői körök által alkalmazott, új illegális pénzszerzési technikák körébe tartozik a közraktárjeggyel történő visszaélés. A csalás lényege, hogy a közraktárban elhelyezett árut valós értékének sokszorosára becsültetik fel, az ennek alapján kiadott közraktárjegy pedig már alkalmas nagy összegű bankhitelek fedezetére, amelyeket nem fizetnek vissza. A bank ugyan lefoglaltatja a közraktárban elhelyezett árut, de kára így is csak részben térül meg, mert a hitelt felvevő gazdasági társaság addigra megszűnik.

(MTI)