Budapesten April Foley amerikai nagykövet asszony sajtóértekezleten hangsúlyozta, az Irán felől érkező rakétafenyegetés egyre határozottabb, emiatt van szükség az Egyesült Államokat és szövetségeseit védő rakétapajzsra. Ezt követően Patrick J. O'Reilly tábornok, az amerikai Rakétavédelmi Ügynökség igazgatóhelyettese tájékoztatott budapesti útjáról, amelynek célja: Magyarország informálása a rendszer működéséről.

A világ több mint húsz országa képes ballisztikus rakétákat gyártani. A tavalyi libanoni háború is jelzi a probléma súlyát, a veszélyt, hogy a támadórakéta-rendszerek egyszerűbben kezelhetővé válnak és kicsúsznak az államok hatásköréből.

O'Reilly hangsúlyozta, Magyarországot nem kérték, hogy fogadja be a rakétapajzs bármely elemét. Az iráni bejelentés, hogy az űrbe is ki tudnak juttatni rakétát, arra utal, Irán képes interkontinentális rakéták kifejlesztésére is. Ez azt jelenti, Európában bármely ország, város célpont lehet.

Lapunk kérdésére, hogy egy támadás elhárításakor fenn az űrben a széthulló rakétadarabok nem hullhatnak-e területünkre, a válasz: a védekezés jár bizonyos kockázattal.

A cseh kormány tegnap úgy döntött, hogy megkezdi a hivatalos tárgyalásokat az Egyesült Államok illetékeseivel az országban létesítendő amerikai radarbázisról. Miroslav Topolánek miniszterelnök szerint a válaszjegyzékükben tájékoztatták partnereiket, hogy szorgalmazni fogják a csehországi katonai támaszpont besorolását a NATO védelmi rendszerébe. Ehhez a feltételhez a kormánypárti zöldek ragaszkodtak. A közép-csehországi Brdy-hegységben, Prágától mintegy ötven kilométernyire létesítendő katonai objektum beruházási költségei csaknem kétmilliárd dollárra rúgnának. A támaszpont 2012-re készülne el. A legutóbbi felmérések szerint a lakosság 61 százaléka ellenzi, hogy az Egyesült Államok radarbázist létesítsen az országban. (Pozsonyi tudósítónktól)