Javaslatok új tüntetési rendre
Míg az előbbi ügyben semmi nem sietteti a változtatást, és arra nincs is sok esély, az utóbbiban az Alkotmánybíróság arra kötelezte a Tisztelt Házat, hogy június 30-ig formálja át a választási szisztémát.
A Fodor Gábor szabad demokrata képviselő által kezdeményezett diskurzuson a parlamenti erők arra jutottak, hogy célszerű, ha a jövőben csak kétharmados döntéssel lehet megbolygatni a választókerületek határait. Ezzel egyetért a Fidesz is. Jelenleg kormányhatározattal igazíthatók a választókerületi határok. A probléma az - mutatott rá Fodor Gábor -, hogy a népességszám változása miatt a választókörzetek között az alkotmányellenesség szintjét elérő aránytalanság alakult ki. Azaz messze nem azonos számú szavazat kell egy-egy mandátum eléréséhez. Ha végre sikerült tető alá hozni egy változtatást, akkor Szili Katalin házelnök szerint a kisebb parlament ügyében is ötpárti egyeztetés kezdődhet, ezúttal talán a korábbinál több sikerrel.
Hogy a kompromisszumkészség a másik téma - a gyülekezési törvény átírása - során is kitart, az több mint kérdéses. A Fidesz még nem alakította ki álláspontját a kedd este elkészült, Petrétei József igazságügy-miniszter jegyezte változtatási javaslatokról. - Az biztos - szögezte le Balsai István, a pénteki ötpárti egyeztetés fideszes delegáltja -, hogy a gyülekezési törvény szigorítását nem támogatják. (Nélkülük viszont nincs esély a változtatásra, hiszen kétharmados az ügy.) Balsai viszont örvendetesnek tartja azt a módosítást, hogy a rendőrök legyenek kötelesek azonosító számot viselni. Pozitívnak tartja, hogy lazulhat a spontán gyülekezéssel és demonstrációval kapcsolatos szigor. Arra a kérdésre, hogy a Fidesz milyen önálló javaslatokkal készül, Balsai csak annyit mondott: nem ők akarják módosítani a gyülekezési törvényt.
A holnapi ötpárti egyik szocialista résztvevője, Avarkeszi Dezső biztosra veszi, hogy Petrétei tervezete mögé sorakozik fel az MSZP. A javaslat szerint a tüntetők nem takarhatnák el az arcukat - ez megnehezíti az esetleg szükségessé váló azonosításukat -, egy rendezvény legföljebb 96 óráig tarthatna (az újrázás megengedett), a forgalmat legföljebb 8 órán át lehetne akadályozni, azt a demonstrációt pedig, amelyet nem jelentettek be 72 órával előbb, vagy résztvevői sértik a közrendet, a rendőrség feloszlatná.
Ultrák évkönyve
Nem értelmezhető a klasszikus politikai szélsőség keretei között a tavaly szeptember 17-én kezdődött "eseménysorozat" - olvasható a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) múlt évi tevékenységét bemutató, az interneten most nyilvánosságra hozott évkönyvében.
Mint írják, a köztörvényes bűncselekmények nem a társadalom által elutasított szélsőség hatalomra jutását szolgálták, hanem - a klasszikus szélsőséggel ellentétben - a teljes politikai intézményrendszer felszámolását és "új" politikai berendezkedés kiépítését.
Mint megjegyzik: meglepetésként hatott, hogy a különböző futballklubok mentén szerveződő, fanatikus, eddig ellenséges "ultrák" kiegyeztek. Ennek lehetőségét az teremtette meg, hogy hasonló, radikális és szélsőjobboldali jelszavakat, szimbólumokat követtek, viszont pártstruktúrába nem integrálódtak.
Bár a futballhuliganizmus alapvetően nem tekinthető a politikai-mozgalmi szerepvállalás fórumának - írják -, az ultrák között az NBH évek óta észleli a rasszista, hungarista szervezetek aktivistáinak jelenlétét. A 90-es évek második felétől a Nemzetiszocialista Hálózat, majd a Blood & Honour Hungária térnyerése volt megfigyelhető. Számos meghatározó hungarista egyben az ultra csoportok vezetője, jelentős személyisége.
Az NBH elemzése szerint továbbra is kiemelkedő a szélsőjobboldali ideológiát képviselő magyarországi szerveződések közül a Blood & Honour Hungária, valamint a korábban jogerősen megszüntetett Vér és Becsület Ifjúsági, Kulturális és Hagyományőrző Egyesület tevékenysége. Mint írják, az ez utóbbinak utódszervezeteként működő Pax Hungarica Egyesületet a Fővárosi Bíróság 2006. június 22-én szervezetként nyilvántartásba is vette.
