Újabb próbálkozás a gyűlöletbeszéd ellen
A javaslatot a szocialista frakció több tagja - közöttük Avarkeszi Dezső, Csákabonyi Balázs és Suchman Tamás - jegyzi majd, és ahhoz igyekeznek megnyerni az ellenzék támogatását is. Bárándy szerencsésnek tartaná, ha ötpárti támogatással dönthetnének erről a hosszú ideje megoldatlan kérdésről.
Az Alkotmánybíróság (AB) álláspontja szerint ma a gyűlöletbeszéd csak akkor büntethető, ha annak hatására a támadott csoportokkal szembeni erőszakos fellépés reális és közvetlen veszélye áll fenn. Ez Bárándy szerint helyénvaló, mert a közösség elleni izgatás a Btk. közrend elleni bűncselekményeket tartalmazó fejezetében található. Így a cél csupán a közrend megőrzése - az erőszak kizárása - lehet.
A puszta gyalázkodás viszont más alapvető jogot, az emberi méltóságot csorbítja, ezért a másokat sértő vagy megalázó beszéd tilalmáról a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények között kellene rendelkezni. Vagyis: a szólásszabadság határait nem a közrend megőrzéséhez fűződő érdekre, hanem az alapvető személyiségi jogok védelmére hivatkozással szűkítenék. A szabályozás mindenképpen kiállná az AB alapjogi tesztjét - véli Bárándy -, hiszen az emberi méltóság olyan jog, ami mindent "üt".
A gyűlöletbeszéd elleni fellépésre már korábban is számos kísérletet tettek, ám az AB valamennyi törvénymódosítást elvetette, mondván: azok a szólásszabadság szükségtelen, ezért elfogadhatatlan korlátozásához vezetnének. Igaz, eddig csak a közösség elleni izgatás normaszövegének átszabásával próbálkoztak.
Bihari Mihály AB-elnök a Friderikusz Most című műsorban a múlt héten elég megengedőnek bizonyult. Szerinte a véleménynyilvánítás szabadsága "nagyon értékes jog, és nagyon tiszteletben tartandó jog, de bizonyos történelmi helyzetekben és szituációkban lehet korlátozni jobban, mint korábban volt, vagy kevésbé jobban, mert értelmetlenné válik mára egyfajta korlátozás". Egy esetleges új szabályozás kapcsán pedig kijelentette: "az Országgyűlésnek kellene nekifognia".
Bárándy az elnök szavait nem kívánta értelmezni, de úgy véli: a minden korlátozástól mentes szólásszabadság a rendszerváltozás idején a viszszarendeződés egyik fontos biztosítéka lehetett, ma viszont szélsőséges indulatok és féktelen érzelmek felkorbácsolására ad lehetőséget.
