Április elsejétől jönnek a pluszjárulékok
A jövő héttől az eddiginél több közterhet fizetnek azok a nyugdíjasok, akik munkaviszony keretében vagy kiegészítő tevékenységet végző vállalkozóként dolgoznak, de azok is, akik nagykorú eltartottak,
Az öregségi vagy egyéb, saját jogú nyugdíjasnak, ha emellett munkavállaló, vállalkozó, április elsejétől meg kell fizetnie a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot a járulékalapot képező jövedelme után. Aki így tesz, az megfontolhatja, hogy viszszamenőlegesen is, 2007. január 1-jétől fizeti a nyugdíjjárulékot, vagyis plusz három hónapot is bevall és befizet. A munkával töltött nyugdíjas évek után ugyanis plusznyugdíj jár: ha valaki 365 nap után fizeti a 8,5 százalékos járulékot, akkor nyugdíja az átlagos keresetének a 0,4 százalékával emelkedik. Az ily módon növekedő nyugdíj legkorábban 2008. január 1-jétől járhat.
A kiegészítő tevékenységet folytató társas vagy egyéni vállalkozó nyugdíjasoknak egészségügyi szolgáltatási járulékot már most is kell fizetniük, ez most (január óta) 16 százalék, áprilistól 9 százalék lesz. A munkavállaló saját jogú nyugdíjasoknak pedig a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell megfizetniük 2006. szeptember 1-je óta. A társas vállalkozóknál a járulékfizetés alapja a személyes közreműködés címén a cégből kivett öszszeg az egyéni vállalkozóknál
A járulékokat az APEH-nek kell havi rendszerességgel elektronikus úton bevallani és befizetni, az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatósághoz pedig majd a 2007-es keresetekről szóló éves bevallásban kell ezt szerepeltetni, amit majd 2008. április 30-ig kell elküldeni.
Április elsejétől változik a nagykorú eltartottak helyzete is. Ők eddig a hozzájuk tartozó biztosított személy vagy személyek révén voltak jogosultak a térítésmentes egészségügyi ellátásra. Ettől kezdve azonban havonta a minimálbér 9 százalékának megfelelő egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük. Pontosabban a havi közel hatezer forintos összeg megfizetését más (az eltartó) is átvállalhatja tőlük. Arra is van mód, hogy ennél kevesebbet kelljen befizetni, ha az önkormányzatnál igazolják, hogy az adott háztartásban az egy főre jutó jövedelem a minimálbérnél kisebb. Ez esetben ezen átlagos jövedelem, de legalább a nyugdíjminimum (havi 26 830 forint) után kell a 9 százalékot megfizetni - vagyis legfeljebb havi kétezer forintra csökkenthető az összeg.
Az eltartottak egészségügyi szolgáltatási járulékát is az APEH-nél kell bevallani és megfizetni, sőt az eltartotti jogviszony keletkezését és megszűnését bejelenteni is itt kell a 07T1011., illetve a 07T1021. számú nyomtatványon.
Fontos, hogy ha valaki időközben munkába áll, nappali tagozatos hallgató lesz, akkor ne felejtsen el kijelentkezni. A múlt héten ugyanis számos kismama kapott olyan levelet az OEP-től, amelyben arról tájékoztatták, hogy mint eltartott, tovább nem lesz jogosult a térítésmentes egészségügyi ellátásra, hacsak nem fizeti áprilistól a 9 százalékos járulékot. A legtöbb esetben pedig mindössze annyi történt, hogy a valamikori eltartott nem jelentette: a továbbiakban nem eltartott, hanem munkába állt, s munkaviszonya alapján biztosított - majd ennek alapján járt neki a gyes és a gyed is.
Az persze jó kérdés, hogy az OEP miért nem azzal kezdte, amint észleli, hogy valaki egyszerre eltartott és például munkavállaló, hogy megkérdezi az illetőtől, melyik jogosultság az igazi? Annál is inkább, mivel ilyen "többes jogosultból" közel 70 ezer szerepel az egészségbiztosító nyilvántartásában, mint az megtudtuk az OEP sajtóosztályáról. Ők - a kismamáknak kiküldött levél okozta malőr után - most arról kapnak majd levelet, hogy eltartottként és munkavállalóként, nappalis hallgatóként vagy más jogosultsági címen is szerepelnek a nyilvántartásban. Válaszolniuk kell, mi is a valós helyzet. Az OEP egyébként 136 ezer eltartottat tart nyilván, nagy részük más címen is jogosult, de sokan lehetnek azok is, akik egyébként nem minősülnek már eltartottnak, de például az egyetemek, főiskolák őket még nem jelentették be.
