Jön a rehabilitációs járadék
Ez az esztendő az esélyegyenlőség éve, de nemcsak ennek jegyében folynak a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakításának munkálatai. A cél, hogy a rehabilitációs járadék igénybevételével a munkaképességük bizonyos százalékát elvesztők közül minél többen visszataláljanak a munkaerőpiacra - mondja Székely Judit. A munkaügyi tárca szakállamtitkára szerint a megváltozott munkaképességűek, illetve a fogyatékkal élők az egyik leghátrányosabb helyzetű csoportot alkotják a munkaerő-piacon. Ugyanakkor annak, hogy számuk eléri a 460 ezret, az is magyarázata, hogy a rendszerváltozás idején, a másfél millió munkahely megszűnésével kísért gazdasági átalakulás során sokan menekültek a munkanélküliség elől a rokkantsági nyugdíjba.
A rendszer átalakítása már három éve, az előző kormányzati ciklusban elkezdődött a foglalkoztatási rehabilitáció támogatási szabályainak teljes átalakításával. A rehabilitációban való részvételre ösztönző rehabilitációs járadék bevezetése ennek a folyamatnak része, és első körben az újonnan belépőket érinti. Közülük is azokat, akik a rokkantsági nyugdíj harmadik csoportjába tartoznak és munkaképes korúak - tehát rehabilitálhatók. A járadék komplex rehabilitációs szolgáltatással egészül ki, amelyre hét év alatt 60 milliárd forint uniós forrást is felhasznál a kormány. A rehabilitációban részt vevők megállapodást kötnek az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal arról, hogy rendszeres kapcsolatot tartanak a munkaügyi szervezetekkel, és részt vesznek az újbóli foglalkoztatásukat segítő képzésen, átképzésen.
A foglalkoztatáspolitika formálói számára nagy feladat a rendszerek összehangolása, hogy a leghatékonyabban tudjanak működni - hangsúlyozta Székely Judit. Mindazoknak, akik képesek vagy képessé tehetők arra, hogy munkából tartsák fenn magukat, minden támogatást meg kell adni, hogy ezt megtehessék - tette hozzá.
Ismeretes, hogy a hazai munkaerőpiacot a viszonylag alacsony foglalkoztatási ráta jellemzi, s a munkanélküliségi ráta kis növekedése ellenére sem mondható magasnak. Igaz, a munkavállalási korú lakosság körében már tapasztalható elmozdulás az inaktivitás területén, hiszen nőtt az aktivitás és csökkent az inaktívak száma.
Társadalmi felelősséget is jelent, ugyanakkor munkaerő-piaci szempontból is rendkívül fontos, hogy megváltozzon az eddigi kedvezőtlen tendencia. Az intézkedéscsomag ezt a kettős célt tűzi maga elé és erre irányul - jelentette ki a szakállamtitkár, aki úgy véli, a megmaradt képességek fejlesztésével bizonyos foglalkozásokban, munkakörökben, szakterületeken teljes értékű munkavállalókká tudnak válni a fogyatékkal élők is. Székely Judit példaként említette: a köztudatban leginkább az terjedt el, hogy e hátrányos helyzetű munkavállalói csoporthoz tartozók leginkább adatrögzítési, esetleg szoftverfejlesztési feladatokat végeznek. Ez nem így van - tette hozzá -, példának okáért ruha- és cipőtervezők is kikerülnek közülük, akik külföldi cégeknek is dolgoznak - döntően távmunkában. Ezt a folyamatot segítené a komplex foglalkoztatási támogatási rendszer, amelynek homlokterébe a megmaradt munkaképességeket kell állítani.
Arra a kérdésre, mennyire reális az, hogy a korábban leszázalékoltak közül valóban sokan visszakerülnek a munkaerőpiacra, miközben szakképzett, diplomás emberek vannak állás nélkül, Székely Judit azt mondta: érthető, hogy korábban viszonylag megengedő volt az ellátórendszer, mert a munkaerő-piaci feszültségeket másként nem lehetett levezetni, de most már nem itt tartunk, újra kell építkezni. A rendszer ezért az újonnan a rehabilitációba kerültekkel kezdi a változtatást, és csak később mérik fel, kik azok, akik képesek és akarnak is viszszakerülni a munkaerőpiacra, annak ellenére, hogy már évek óta rokkantnyugdíjból élnek.
A munkaügyi tárca tervei között szerepel annak áttekintése is, hogy bizonyos egészségkárosodottak változatlan képességei a távoktatás keretében képzéssel, átképzéssel miként hasznosíthatók a munkaerőpiacon - tájékoztatott az államtitkár. A munkáltatókat arra igyekeznek ösztönözni, hogy egészségkárosodott alkalmazottaikat tovább foglalkoztassák, illetve további csökkent munkaképességű munkavállalót vegyenek fel. Ehhez támogatást vehetnek igénybe: a bér és a járulékok 60 százalékának megfelelő összeget.
Fontos változás, hogy átalakul az orvos szakértői minősítés: már nem a fogyatékosság mértékét, hanem a megmaradt és fejleszthető képességeket, a rehabilitálhatóságot vizsgálják majd az említett harmadik rokkantsági kategóriában. Akikről úgy ítélik meg, hogy megmaradt munkaképességük, készségeik rehabilitálhatóak, az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál személyre szabott szolgáltatásokat, támogatásokat igényelhetnek, amelyekkel képessé tehetők munkavégzésre.
Az új ellátórendszert tehát fokozatosan vezetik be, az első évben csak azok csatlakozhatnak, akik mostanában adják be rokkantságinyugdíj-igényüket - hangsúlyozta a szakállamtitkár. Szerinte nem kizárt, hogy a rehabilitációs járadék azok számára is vonzó lesz, akik már rokkantnyugdíjasok. Ők lehetőséget kapnak arra, hogy válaszszanak a két rendszer között.
Arra a felvetésre, hogy a tapasztalatok szerint a munkavállalók nem szívesen alkalmaznak csökkent munkaképességű dolgozót, Székely Judit úgy reagált: ezeket a gátakat le kell bontani. A kormány hiába tesz meg mindent annak érdekében, hogy minél többen visszatérjenek a munkaerőpiacra, ha nincsenek olyan cégek, ahol fogadják ezeket a munkatársakat. Szemléletváltásra lenne szükség, hogy beivódjon a köztudatba: a csökkent munkaképességűek is tudnak teljes értékű munkát végezni, legfeljebb nem az eredeti szakmájukban. Ezek az emberek motiváltabbak is, hiszen bizonyítani szeretnék: érdemes őket foglalkoztatni. A rendszernek az is célja, hogy ha valaki megváltozott munkaképességűnek minősül, ugyanannál a munkáltatónál maradjon, a rehabilitációja egy másik munkakörre való alkalmasságát jelentse. Ehhez a munkáltató a tervek szerint támogatást kap három évre. A dolgozó pedig ez alatt az idő alatt tanul majd be az új feladatra - mondta a szakállamtitkár.
A tárcánál kidolgozott előterjesztést eddig három szakmai szervezet vitatta meg, s támogatta: az Országos Érdekegyeztető Tanács, az Idősügyi és a Fogyatékosügyi Tanács.
Az összeállítás elkészítését a Szociális
