A Nemzetbiztonsági Hivatal elemzést közölt az őszi zavargásokról
Az évkönyv foglalkozik a kormányellenes demonstrációk alkotmányellenes vetületeivel is. A Kossuth téren voltak demonstrációk, ahol részt vettek a kormányváltás igényének jelszava alatt társadalmi támogatottságot remélő - évek óta jelen lévő - radikálisok is. A fellépők tevékenységének hatásmechanizmusa egy új típusú szélsőség térnyerését jelenítette meg – írja az elemzés.
A szeptember 17-én kezdődött kormányellenes demonstrációsorozathoz kapcsolódó radikális és szélsőséges akcióformák nem egyedülállók a magyar politikatörténetben, de azok intenzitása és hosszú távú aktivitása újszerű - írják.
Az elemzés szerint a radikális szervezetek "saját programjuk népszerűtlensége miatt csak a kormányellenes jelszavakra építve remélhették bázisuk növelését".
A szeptember 18-20 közötti időszakot az NBH az események erőszakos periódusaként jellemzi, ekkor ostromolták meg az MTV-székházat, másnap a Rákóczi úton és a Blaha Lujza téren voltak rendzavarások, amelyek 20-án a Nyugati pályaudvar - Oktogon térségében folytatódtak.
Szeptember 20-október 1. a szervezetalapítások időszaka volt, ekkor alakult meg a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 és a Forradalmi Nemzeti Bizottmány. A radikális aktivisták e gyűjtőfórumai különböző programok és petíciók megalkotásával kívántak politikai tényezővé emelkedni. A fővárosi rendezvényen napközben kevesen vettek részt, esténként azonban több ezres tömeg gyűlt össze.
Az érvényesülés szándéka a radikális szervezők között rivalizálást váltott ki. A tüntetésekkel akciókészségüket kívánták fenntartani - olvasható.
Az NBH szerint október 2-22. között a "felszíni konszolidáció" folyamata volt tapasztalható. Mivel a radikális tiltakozók megítélése szerint az ellenzéki pártoktól nem kapták meg a várt támogatást, néhány szervező önálló programba kezdett: Toroczkai László önmagát forradalmi vezetőnek titulálva a vidéki bázisépítésre koncentrált, Budaházy György jogellenes cselekményekre hívott fel, amivel - ügyészség álláspontja szerint - kimerítette az alkotmányos rend erőszakos megdöntésére irányuló kísérlet gyanúját.
Ekkorra a Kossuth téri tüntetők kifogytak a politikai programból, ezért esti demonstrációikat egyre fogyatkozó közönség látogatta.
Október 23-a azonban az erőszak napja volt. A rendőrség hajnalban a Kossuth térről kiszorította a demonstrálókat, majd a nap során először a Kossuth tér környékén, majd a város sok pontján volt erőszak. A rendzavarásokon az első napok eseményeihez hasonlóan ismét jelentős számban tűntek fel futballhuligánok és más szélsőséges csoportok.
A nemzeti ünnep után, egészen november 4-éig lehetett tapasztalni az NBH szerint a szervezeti átalakulás hatásait. Az alkotmányellenes törekvések propagálói azzal szembesültek, hogy október 23-án nem voltak képesek társadalmi szintű megmozdulást kirobbantani. Október 28-án a Várban alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását kimondó rendezvényt tartottak és a hetek óta szűkülő személyi bázis és mozgástér a szervezőket politikai jellegű tevékenység helyett utcai harcok előkészítésére ösztönözte. Az erre készülők hatékonyságot növelő tájékoztató-szervező tevékenységet folytattak.
November 4-től az év végéig terjedő időszakot az NBH szerint a szélsőséges törekvések beszűkülése jellemezte: a sorozatos kudarcok erősítették az eddig is meglévő ellentéteket, és egyre kevesebben mentek el a bejelentett rendezvényekre.
(forrás: MTI)
