A londoni védelmi minisztériumban tartott, térképekkel és műholdas adatokkal illusztrált szerdai sajtótájékoztatón elhangzott: a GPS-adatok feldolgozása alapján a brit egység elfogásának helyszíne 1,7 tengeri mérföldnyire - több mint három kilométernyire - volt az iraki-iráni tengeri határtól, a Perzsa-öböl iraki vizein. Irán múlt pénteken azzal az indokkal fogta el a brit királyi haditengerészet Cornwall nevű fregattjához tartozó járőregységet, hogy az ellenőrzési tevékenysége közben iráni területi vizekre hatolt be. A brit katonákat - köztük egy nőt - meg nem erősített hírek szerint Teheránba vitték kihallgatásra.

A szerdai londoni sajtótájékoztatón elhangzott: a Cornwall járőregysége rutinbevetésen vett részt, és éppen egy indiai zászló alatt közlekedő teherhajót ellenőrzött, kiderítendő, hogy nem autócsempész hajóról van-e szó, amikor az irániak elfogták őket.

A tájékoztatót tartó Charles Style altengernagy, a brit vezérkari főnök helyettese szerint az iráni fél az incidens után két, egymástól eltérő helymeghatározási adatot tárt London elé. Az első, amellyel Teherán még szombaton állt elő, maga is egyértelműen az iraki területi vizekre tette a rajtaütés helyszínét, és amikor a brit fél erre felhívta a figyelmet, az irániak egy újabb koordinátát mutattak be, amely már iráni vizeken jelölte a britek elfogásának helyét. Ez utóbbi több mint 2 tengeri mérföldnyire - csaknem négy kilométernyire - volt attól a helyszíntől, amelyet a Cornwall saját adatai alapján megadott, és amelyet az ellenőrzött indiai hajó kapitánya is megerősített.

A brit altengernagy szerint "nemigen érthető", hogy milyen jogos indokokkal lehet megmagyarázni a koordináták e módosítását, a brit fél mindazonáltal egyértelműen kétségbe vonja az irániak által közölt mindkét helyszínt. A tájékoztatón elhangzott: a brit járőrnaszádok műholdas helyzetmeghatározó berendezése, amely a Cornwallra küldte az egység mindenkori tartózkodási helyét, végig azt jelezte, hogy a két naszád "bőven" az iraki területi vizeken belül volt.

Amikor a kapcsolat megszakadt az egységgel, a Cornwallról egy Lynx helikopter szállt fel, és jelentette, hogy az iráni iszlám köztársasági gárda haditengerészetének hajói kísérik a két brit gyorsnaszádot, immár iráni területi vizeken, a Satt-el-Arab határfolyó felé - mondta a brit helyettes vezérkari főnök.

Nagy-Britannia jegeli kapcsolatait Iránnal

A tájékoztató után, a képviselői kérdések és azonnali kormányfői válaszok szokásos szerdai alsóházi félórájában a konzervatív ellenzék vezére felvetette azt a kérdést, hogy ilyen helyzetekben milyen fegyverhasználati szabályok érvényesek. Tony Blair miniszterelnök válaszában kizártnak minősítette, hogy a brit egység erővel szállhatott volna szembe az irániakkal, mondván: a brit járőrnaszádok személyzete éppen levonult az ellenőrzött indiai hajóról, amikor hat iráni hadihajó vette őket körül. Mindegyik iráni haditengerészeti egység jelentős tűzerővel volt ellátva, így a fegyveres ellenállás "súlyos emberveszteséghez" vezetett volna, csakúgy, mint az, ha a Cornwall lépett volna közbe - mondta a kormányfő. Blair ennek alapján helyesnek minősítette a brit egység részéről tanúsított magatartást.

Ezután Margaret Beckett brit külügyminiszter az alsóházban felolvasott nyilatkozatában bejelentette: Nagy-Britannia minden olyan hivatalos kétoldalú érintkezést befagyaszt Iránnal, amely nincs közvetlen összefüggésben a fogságba vetett katonák ügyének megoldásával. Beckett nem részletezte, hogy ez mivel jár, londoni hírmagyarázók szerint azonban a lépés elsősorban brit vízumok kiadásának felfüggesztését, illetve a hivatalos kétoldalú látogatások beszüntetését jelenti.

A külügyminiszter szerint a nemzetközi jog alapján a hadihajók akkor is szuverén területi immunitást élveznek, ha más országok felségvizein tartózkodnak, ezért Irán - ha tévesen úgy ítélte meg, hogy a brit katonák iráni vizeken tartózkodnak - legfeljebb annyit tehetett volna, hogy távozásra szólítja fel őket.

Szerdán a CNN török adását idézve a BBC azt jelentette, hogy az iráni külügyminiszter kilátásba helyezte Faye Turney-nek, az elfogott brit egység egyetlen női tagjának szabadon engedését "szerdán vagy csütörtökön". Erről több részlet szerda délutánig nem látott napvilágot.  A 26 éves Turney-nek van egy hároméves kislánya.

London cáfolja, hogy kommandót indított Iránba

A brit védelmi minisztérium korábban cáfolta azt a híresztelést, hogy katonákat vezényeltek volna az Iránban fogva tartott 15 brit katona kiszabadítására. Egy - Pentagon által cáfolt - iráni rakétatámadásról szóló hír is borzolta a kedélyeket. A nyersolaj piaca izgatottan reagált.

A minisztérium egyik szóvivője közölte, hogy semmi nem igaz ebből a hírből, amely hozzájárult ahhoz, hogy a nyersolaj ára kedden késő este hordónként 5 dollárral 68 fölé nőtt, és bár szerdára 64 dollárra visszaesett, a híresztelés még mindig felhajtani látszik azt. Az áremelkedés másik oka az a hír volt, hogy Irán rakétát lőtt ki egy amerikai hadihajóra a Perzsa-öbölben. Ezt a mendemondát az amerikai haditengerészet cáfolta.

A Teherán és a Nyugat között az iráni atomprogram körüli nemzetközi vita és az iráni fogságba esett 15 brit haditengerész miatt meglévő feszültség potenciális veszélyhelyzetet eredményezett a Perzsa-öbölben, ahol az amerikai haderő éppen kedden kezdett nagyszabású hadgyakorlatot, a piacok éppen ezért izgatottak.

(MTI)

A Cornwall fregatt állomáshelyén