Drágulhat a taxizás
Hat év után módosítja a fővárosi önkormányzat a taxiszolgáltatás legmagasabb hatósági árairól szóló rendeletét - egyebek mellett kedden délután erről is határozott a testület gazdasági bizottsága. A bizottság jogosnak tartotta a vállalkozók díjemelési kezdeményezését. Mivel azonban az általuk benyújtott javaslatok rendre hiányosak voltak, ezért a főpolgármesteri hivatalra bízták a rendeletmódosítás elkészítését.
A főváros az alap- és a kilométerdíj maximumát is meghatározza, ez jelenleg 300, illetve 240 forint. Mivel a tarifa hat léve nem változott, már szinte minden társaság megközelítette, a céghez nem tartozó, úgynevezett mezítlábasok pedig el is érték ezeket az összegeket. Az utcán dolgozó taxisok egyébként azt szeretnék, hogy az alapdíjat emeljék meg jelentősen, akár a kilométerdíj meghagyása mellett. Ezzel ugyanis az igen gyakori néhány száz méteres-egy kilométeres, mindenképpen veszteséges belvárosi utak száma csökkenne.
Mint azt Majercsik Tamás, a taxis szakma internetes portálja, a tarifamódosítást sürgető akciót szervező hallotaxi.hu szerkesztője elmondta, nagyon sok olyan fuvarjuk van napközben, amikor a belvárosba rendelt taxival - 10-20 perc várakozás után - a legfeljebb néhány sarokra lévő étterembe viteti magát az utas. Ez mindenképpen veszteséges a taxisnak, hiszen a 300 forintos alapdíj nem fedezi a költségeit. A taxis cégek a hívásra érkező kocsik esetén 220 forint körüli tarifát alkalmaznak, így egy ilyen rövid út végén 600-700 forintot mutat az óra, a taxisnak viszont időben és benzinben is a többszörösébe kerül.
A fuvarosok ezért az alapdíj jelentős megemelését szeretnék elérni, mert az megszűrné az ilyen jellegű vesztséges utakat, miközben a hosszabb távú utazások árát arányosan nem emelné annyira.
A fuvarszervező cégek érdekei ugyanakkor ellentétesek. A cégeknek az a jó, ha jelentősen megemelik a kilopméterdíj lehetséges maximumát, mert a mezítlábasok az új tarifát alkalmaznák, így a cégeknek nagyobb mozgástere maradna a telefonos és az utcai tarifákkal való játékhoz. Egyszerűbben: az átlagos árhoz képest sokkal kívánatosabb színten tudnák meghatározni saját telefonos tarifáikat.
Az utcán dolgozó taxisok tökéletes nonszensznek tartják a telefonos és az utcai tarifa közötti különbséget. Ez ugyanis oda vezetett, hogy az utcán már senki nem int le taxit, hanem telefonál. Sőt, gyakran előfordul hogy a drosztnál sem fog az utas taxit, hanem telefonál, majd a két métert előreguruló kocsiba száll be, tremészetesen a kedvezményesebb telefonos tarifával. Ez a rendszer jó a fuvarszervező cégeknek, hiszen ahol a taxizás fogalma ennyire összekapcsolódik a telefonálással, nagyon nehezen lehet megélni mezítlábasként. Csakhogy céghez tartozóként sem könnyű, mert az rendszer kizsigereli a sofőröket, hiszen a hívásra ingyen áll ki, az órát csak tíz perc várakozás után kapcsolhatja be (de a viták elkerülése érdekében sokszor akkor sem teszi). Egy címre kiállást viszont általában nem fedez az alapdíj.
A gazdasági bizottság döntött a 330 fővárosi taxiállomás éves használati díjának valamivel több mint ötszázalékos megemeléséről is. Így bruttó 25 ezer forintot kell majd idén fizetniük az állomások használatáért a taxisoknak. A bizottság elé került előterjesztésből egyebek közt kiderült: ahhoz, hogy a drosztokat üzemeltető kht. működése biztosított legyen, mintegy 122 millió forintra van szüksége idén. A cég által kalkulált 5400 taxis befizetéseiből több mint 112 millió forint jöhet össze. Ebből a drosztüzemeltetés költségei alig 10 millió forintot tesznek ki. Tavaly egyébként 5250 fizetős taxist tartott nyilván a cég.
A bizottság egyetértett három közműcég alapító okiratának módosításával is. A változásokra azért van szükség, mivel korábban az ellenzéki és a kormánypárti igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok cserélődtek. A változások cégbírósági bejegyzéséhez viszont szükség van az alapító okirat módosítására.
A bizottság kormánypárti többsége egyetértett a szabad demokrata frakció azon helyszíni indítványával, mely szerint öt-öt igazgatósági és felügyelő bizottsági tagot cserélnének kilenc fővárosi közművállalatnál. Az új pártdelegáltaknak formabontó módon nem öt, hanem csak két évre szóló megbízatást kezdeményezett az SZDSZ.
A bizottság elé először került ilyen igazgatósági, illetve felügyelő bizottsági tagcseréről szóló indítvány azt követően, hogy a Fővárosi Közgyűlés átadta ez ügyben a döntési jogkörét a testületnek. Formabontónak számít az is, hogy az SZDSZ nem közös koalíciós előterjesztésben kezdeményezte a személycseréket, hanem önálló indítványban. A gazdasági bizottságban elfogadott döntések megerősítéseként csütörtökön a közgyűlés helyszíni előterjesztésként dönt az érintett cégek alapító okiratainak módosításáról.
Az MTI városházi értesülései szerint az MSZP-frakció kedden este tárgyal a közműcégek vezetői testületeibe delegáltak cseréjéről. Az SZDSZ-szel ellentétben azonban a szocialisták nem áprilistól, hanem mandátumuk lejárta után, júniustól cserélik delegáltjaikat.
(NOL/MTI)
