A szakszervezet közleményében úgy fogalmaz: ha Sólyom László államfő "osztja a szakszervezet álláspontját, fontolja meg egy esetleges államfői vétó lehetőségét".

A LIGA Szakszervezetek azután fordult Sólyom Lászlóhoz, hogy a Parlament március 26-i ülése elfogadta azt a törvényt, amely szerint csak az alapszabadság egynegyedének tárgyévben történő kiadása kötelező.

A szakszervezet magyarázata szerint ugyan a főszabály kimondja, hogy a rendes szabadság egészét a tárgyévben kell kiadni, ettől a munkáltató egyes esetekben eltérhet.

Különös gazdasági érdekre hivatkozással a rendes szabadság egynegyede átvihető a következő évre, míg a szabadság fennmaradó része a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt – különösen baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében – az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén június 30-ig adható ki. Így a törvény feltétel nélkül csak az alapszabadság egynegyedére – amellyel a Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló rendelkezik – mondja ki, hogy azt a munkáltató köteles a tárgyévben kiadni.

A LIGA Szakszervezetek véleménye szerint a törvény szövege lehetővé teszi, hogy a munkáltatók kijátsszák a szabályozást, és érdekeiknek megfelelően használják fel a munkavállalók szabadságát. Kifogásolják, hogy a szabadság átvitelének indokait példálózó felsorolásban tartalmazza a jogszabály.

A LIGA szakértői úgy vélik: a "kivételesen fontos gazdasági érdek" fogalmának meghatározása mögött továbbra sem lelhető fel olyan alkotmányos alapjog, érték vagy cél, amely indokolhatná az alapjog korlátozását, túlságosan általános, így tág értelmezésre ad lehetőséget.

A szervezet rámutat: a munkavállalók Alkotmányban elismert, rendszeres fizetett szabadsághoz, illetve pihenéshez való joga maradéktalanul csak akkor érvényesülhet, ha a munkáltató gondoskodik a szabadság tárgyévben történő kiadásáról, és ettől sem kivételesen fontos gazdasági érdek, sem kollektív szerződés rendelkezése esetén nem térhet el.

A szervezet megítélése szerint a törvényjavaslat elfogadása aránytalanul korlátozza a munkavállalók rendszeres fizetett szabadsághoz való alkotmányos alapjogát, mint ahogy erre az Alkotmánybíróság korábban felhívta a figyelmet.

(MTI)