Szabó György (MSZP) szerint nem a kisiskolák, a kisposták és a szárnyvonalak megmentése jelenti a vidék felzárkózásának lehetőségét, hanem a jó minőségű utak, a csatornázás, hogy minden gyermek három éves korától óvodába járhasson, hogy a körzeti iskolák felszerelése versenyképes legyen bármely európai iskolával.

Kovács Zoltán (Fidesz) azt mondta: a kormány politikája miatt a vidéken élők másodrendű állampolgárok lettek, alapvető alkotmányos jogaikat csorbítják. Font Sándor (Fidesz) szerint a kormány az európai mezőgazdasági modell helyett tsz-alapú tőkés nagybirtokrendszert épít ki, amely a dél-amerikai modellhez hasonlít.

Kis Zoltán (SZDSZ) elmondta: a második nemzeti fejlesztési terv semmit sem ér, ha nem töltik meg azt helyben tartalommal.

A KDNP vezérszónoka Hargitai János azt mondta: "Önök már ahhoz sem éreznek tehetséget, és akarat sincs Önökben arra, hogy ezen (...) a kicsi Magyarországon elássák az állami feladatok teljességét" - fogalmazott, hozzátéve, a válságból úgy akarnak kimenekülni, hogy összehúzza magát az állam.

Példaként említette a kisposták megszűnését, a "Partner iskolák" programot, amely szerinte valójában a kistelepülési iskolarendszer felszámolását jelenti, és a MÁV szárnyvonalak megszüntetését, amellyel szerinte bezárják a falvakban élőket.

"Önök a pénzügyi kényszereik miatt nem látnak más megoldást, (...) hogy a kis falvak népét magukra hagyják, a legelesettebbeket, a legrászorultabbakat hagyják magukra, és azt gondolják, hogy a rövid távú érdekek miatt megoldás, hogy kistérségbe kényszerítenek minden fajta szolgáltatást. Újra felfedeztük a 70-es éveket" - mondta.

Csáky András (MDF) megjegyezte: a most ismert vidékfejlesztési stratégiák alapkoncepciója nem valódi vitákban kristályosodott ki, nem a hazai lehetőségeken alapul, és nem követi a nyugati mintákat sem.

"Ha élni hagyjuk a kisgazdaságot, a kisembert, a kisfalut, akkor a középosztály hagyományos alapja, a földjét művelő, a tulajdonát működtető gazda és vele az egész ország megerősödhet" - jelentette ki.

Mint mondta, ha a vidék megmaradása valódi cél, akkor a vidék-mezőgazdaság komplex, egyenrangú fejlesztésére lenne szükség, véleménye szerint az uniós csatlakozás a régi és új tagok közötti támogatási különbségek ellenére újabb esélyeket teremt a vidék életében.

A közös agrárpolitika, a klasszikus árutermelés helyébe lépő többfunkciós tevékenység a felemelkedés lehetőségét teremti meg. A helyi feldolgozáshoz kötődő iparágak, vagy új típusú szolgáltatások megjelenése a vidék felemelkedését hozhatja, és ezt erősítheti az informatika fejlődése, ezzel kinyílhat a világ a legkisebb település előtt is - mondta.

Hozzátette: az elkövetkező időszak kérdése, mennyire tudjuk hasznosítani ezeket a lehetőségeket.

(MTI)