A tüdődaganatot 73, az emlőrákot pedig hatvanszázalékos bizonyossággal mutatja ki az a kilégzési teszt, amely leheletünk összetételét regisztrálja. Maga a módszer nem újdonság, az eszköz azonban igen: a tudósok régóta tudják, hogy a tüdőrákban szenvedők leheletének kémiai összetétele megváltozik. (A kutyák például ennek alapján meg tudják különböztetni a daganatos betegeket az egészségesektől.) Ennek oka, hogy a rákos sejtek kémiai anyagokat bocsátanak ki, úgynevezett illékony szerves vegyületeket.

Horváth Ildikó, a Semmelweis Egyetem tüdőgyógyász főmunkatársa, az eszköz itthoni "gondnoka" szerint ugyan eddig csak a tüdődaganatok esetében bizonyító erejűek a vizsgálatok, egy átfogó program azonban áttörést hozhat a daganatos betegségek általában vett diagnosztikájában.

- Egy sor kérdés még nyitott, így az, hogy mekkora tumornagyság kell a diagnózishoz, illetve az befolyásolja-e az elváltozás kimutathatóságát. Tény: a teszt egyetlenegyszer sem adott hibásan pozitív eredményt. Pedig általában ez a diagnosztikai eszközök hibája.

A légzéselemző mérőmódszer a rendőrség által használt alkoholszondáknál egymilliárdszor hatékonyabb. Az eljárással a kilélegzett levegőben mintegy kétszáz különféle vegyület határozható meg, ezek közül számos a szervezetben jelen lévő daganatra utaló biomarker. Horváth Ildikó szerint ezek azok a jelzők, amelyek alapján a betegség már egyértelműen azonosítható. Az új feladat pontosan kimutatni, hogy melyik milyen betegséghez köthető. - Az országban 7-8 olyan készülék már működik, amely a légzőszervi betegségek kimutatására képes, így például megmutatja, hogy az asztmás betegegeknél mennyire intenzív a gyulladás. Ebből az új készülékből viszont pillanatnyilag csak ez az egy van az országban - mondja Horváth Ildikó.

Korábban az orvosok bonyolult gépekkel végeztek drága és nehezen kiértékelhető vizsgálatokat, hogy az eredményekből megállapítsák a betegséget. Ezekhez képest az új eszköz olcsó, és egyszerű megoldást nyújt. A vizsgált személynek mindössze 2 percig egy csövön keresztül kell vennie a levegőt. A teszt jelenlegi állapotában ugyan még nem alkalmas a klinikai használatra, és ha esetleg bevezetik a jövőben, akkor sem lesz elsődleges diagnosztikus eszköz: előzetes vizsgálatra szolgálhat majd a legveszélyeztetettebb csoportban.

Horváth Ildikó szerint viszont elképzelhető lenne, hogy a mintegy kétmillió forintos készüléket akár rutinszerűen használják, hisz a vizsgálat nem is túl drága. Az biztos, hogy a Semmelweis Egyetemen működő munkacsoport Európa nyolc centrumával közösen pályázik egy 1,5 millió eurós keretre, hogy valamennyi daganattípusra kipróbálják az eszközt.

Az eszköz új, a módszer régi