Zalában - Hévíz, Zalakaros, Lenti, Kehidakustány és Zalaszentgrót mellett - már a megyeszékhelyen is fedett termálfürdővel várják a turistákat. A közelmúltban adták át ugyanis Zalaegerszegen az 1,2 milliárd forintból - önkormányzati területen - felépített, nyolc medencével rendelkező, összesen 700 négyzetméter vízfelületű komplexumot. György Zoltán, a fürdőt felépítő és üzemeltető Aquaplus Kft. ügyvezetője arra számít, hogy évente 120 ezer vendéget fogadhatnak, és 2009-ben - amikorra elkészül a négycsillagos szálloda - már nyereségük is lesz.

Az egerszegi létesítmény megnyitásával Zalában hatra bővült az egész évben nyitva tartó termálfürdők száma, ám a megkérdezett szakemberek szerint még mindig nem lehet a wellness-szolgáltatások túlkínálatáról beszélni. György Zoltán egy nemrégiben készített felmérésre hivatkozva azt állítja: a megye jelenleg évi 1,5-2 milliós fürdővendég-forgalma a következő két-három évben 2,5 milliósra bővülhet. Éppen ezért a megyében egyetlen fürdőnek sem kell tartania attól, hogy egy-egy új létesítmény megjelenésével csökkenne vendégeinek a száma.

Egyetért ezzel a Lentiben működő, évente 280 ezer vendéget fogadó fürdő igazgatója, Kutfej Attila is. Mint mondja, biztos abban, hogy az új zalaegerszegi létesítmény egyetlen más fürdőtől sem fog vendégeket elcsábítani, mivel a wellnesspiac dinamikusan bővül a térségben. Horváth Tihamér, a - tavaly 400 ezer vendéget fogadó - kehidakustányi fürdő vezetője szerint sem baj az, ha egyre-másra nyílnak a fürdők, a kínálat bővülése ugyanis csak még vonzóbbá teszi a térséget. A szakember azt hangsúlyozza: a fürdőépítés mellett ideje lenne végre átfogó marketingprogramot készíteni, a településekkel együttműködve komplex programcsomagokat összeállítani, s az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt fektetni arra, hogy még több magyar vendég váltson fürdőbelépőt. Hegedűs Lajos, a hévízi gyógyfürdő nemrégiben kinevezett igazgatója azt mondja: ők elsősorban a gyógyturizmusra építenek, a legtöbb új létesítményben viszont a szórakoztatásra helyezik a hangsúlyt.

A megkérdezett fürdőigazgatók közül egyedül Horváth Vencel, a tavaly 730 ezer vendéget fogadó, zalakarosi Gránit Gyógyfürdő Zrt. vezérigazgatója úgy véli, hogy vannak veszélyei a Zalát, sőt az egész Nyugat-Dunántúlt jellemző fürdőépítési láznak. Főként azért vannak fenntartásai, mert információi szerint egyes fürdők most még nem tisztán piaci alapon működnek, néhol például a vendégek ezreit csábító nyomott árakat a tulajdonosok olykor önkormányzati támogatással tartják fenn. Éppen ezért szerinte csak hosszú távon, évek, évtizedek múltán derülhet ki az, hogy valójában hány fürdőt tart el a Nyugat-Dunántúl és azon belül Zala megye idegenforgalma.

A zalaegerszegi termálfürdõbe évi 120 ezer látogatót várnak