Öt év alatt (2001 és 2005 között) közel 300 ezerrel nőtt a könyvtárakba beiratkozott olvasók száma. A könyvtárhasználat a 14 éven aluliakat leszámítva minden korosztály körében nőtt - a kisiskolásoknál talán azért nem, mert számukra még az iskola az információszerzés szinte kizárólagos bázisa. (Budapesten a gyermekolvasók közel 40 százaléka "eltűnt" öt év alatt, s hasonló folyamatra lehet számítani a vidéki könyvtárakban is.) Merthogy a többiek - Fehér Miklós, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézete kutatási osztályának munkatársa szerint - nem anynyira szabadidős tevékenységként, hanem sokkal inkább a "kötelező ismeretszerzés" miatt (tanulással, továbbtanulással, pályaválasztással, munkával kapcsolatban) olvasnak, s a könyvtári könyveket is ezért keresik. Erre utalhat az is, hogy a kölcsönzési alkalmak száma, kismértékben ugyan, de folyamatosan csökken (az emberek csak akkor mennek el a könyvtárba, ha valamire szükségük van - nem a kedvtelésük, hanem valamilyen erősebb kényszer miatt). Csökkenést mutat a kikölcsönzött dokumentumok száma is: e téren a vizsgált időszakban 17 százalékos volt a visszaesés. Nagyjából ugyanennyivel nőtt közben a helyben olvasott művek iránti igény (márpedig a szakkönyvek, tankönyvek, lexikonok és hasonlók igen gyakran a nem kölcsönözhető kategóriába tartoznak). Drámai, 50-100 százalékos növekedés figyelhető meg a könyvtárközi kölcsönzésben az olvasóhoz jutó dokumentumok számában. Ez az esetek többségében szintén nem szép-, hanem valamilyen szak(mai) irodalmat jelent.

Mint Fehér Miklós kifejtette, időközben a könyvtárak funkciója is átalakult (vagy átalakulóban van), különösen a hátrányos helyzetű térségekben. A kulcselem a "központból történő szolgáltatásellátás", ami azt jelenti, hogy nem a könyvállományt viszik el a kisebb helyi könyvtárakba, hanem a szolgáltatást, valamilyen elektronikus megoldás segítségével, egy 2-3 szintből álló - helyi, megyei, esetleg országos - intézményrendszer és infrastruktúra segítségével. (Ez esetleg csak katalógust és rendelési lehetőséget jelent, de egyre gyakrabban maga a tartalom is hozzáférhető elektronikusan, elsősorban a Neumann-ház |és a Magyar Elektronikus Könyvtár digitalizált állománya révén.)

A "távoli hozzáférésnek" nevezett könyvtárhasználati módok térnyerése valóban látványos: akad olyan könyvtár, ahol az évi 70 ezer "offline" látogatóra közel 400 ezer elektronikus kölcsönzés és olvasás jut.