A késve jött athéni télutó némileg lehűtötte az amúgy enyhe levegőt március végén. A nedves, szeles hideget a politikai indulatok hevítették csak. A görög főváros központjában napokig rendőri készültség volt. A parlament, az egyetem és értelemszerűen az elnöki palota közelében kék rácsos rendőrbuszok. A diáktüntetések menetrendszerűvé lettek.

Most a magánegyetemek engedélyezése ellen (ez alkotmánymódosítás lenne) és a felsőoktatási autonómia védelmében tüntetnek. A demonstrációk sokszor kiszámíthatatlanok. „Nem a diákok vagy az oktatók azok, akik rombolnak, gyújtogatnak” - nyugtat meg egy athéni tanárnő. Akkor kik? Azt nem tudjuk, mert símaszkot viselnek - kapom a félreérthetetlen választ. Szóval a békés, ám elszánt tüntetőkhöz csatlakoznak az anarchisták, akik minden alkalmat megragadnak a rombolásra. Az anarchia görög szó, akárcsak a demokrácia.

Egyébként érdekesen ismerős a felsőoktatási vita tárgya. A kormányzat rendet szeretne teremteni a felsőoktatásban. Megszabnák például, hogy a diákok hány éven belül szerezzék meg első (ingyenes) diplomájukat, és azt szeretnék ellenőrizni, hogy az oktatók miként végzik munkájukat. Sokan úgy vélekednek, hogy a görög felsőoktatás minősége sok kívánnivalót hagy maga után, és nem véletlenül mennek elég sokan külföldre - így Magyarországra - diplomát, szakképesítést szerezni.

Az egyetemi helyzetről is lehetne beszélgetni a Görög Köztársaság elnökével. Karolosz Papuliasz „civilben” a nemzetközi magánjog professzora. Ám az egykori ellenálló, az ezredesek juntájával szembeni ellenállás részvevője már régóta elsősorban politikus. A Pánhellén Szocialista Mozgalom (Paszok) színeiben vett részt a görög közéletben, mikor a parlament elnökké választotta. Fontos tudni, hogy ekkor a jobbközép Új Demokrácia párt volt hatalmon.

Az elnöki rezidencia hajdan a királyi család lakhelye volt. Klasszicista épület. Karcsú oszlopok, tizenkilencedik századi bútorzat. Az elnöki iroda valóságos könyvtárszoba. Mielőtt kérdéseimre válaszolna az elnök, a Magyarországgal való találkozásairól beszél. Azt mondja, fontosnak tartja, hogy egy hozzá közel álló országba jut el, ahol sok barátja van, amelynek kultúráját nagyra becsüli. „Tisztelem a magyar tudomány eredményeit” - hangsúlyozza. Elmondja, sokszor járt Magyarországon - nagyon különböző politikai körülmények közepette, más történelmi korokban. Örül a Sólyom Lászlóval való találkozójának - hangsúlyozza. Karolosz Papuliasz fontosnak tartja a környezetvédelem ügyét. Papuliasz kifejtette, osztja magyar kollégája ökológiai aggodalmait, és boldogan venné, ha őt is Európa „zöld elnökei” közé sorolnák. És egy személyes megjegyzéssel erősítette ezt meg: „Magam is gazdálkodó vagyok és amatőr botanikus.”

A görög államfő az elmúlt hetekben Romániában, Bulgáriában és Horvátországban járt. Megkérdezem, magyarországi látogatása is egy ilyen balkáni körutazás részének számít-e? „Tudom, hogy a magyarok nem akarják, hogy őket a Balkánhoz sorolják” - válaszol mosolyogva -, ám - teszi hozzá - ha a Balkánon valami zűrzavar van, azt Magyarország is megszenvedi. „Magyarország számára sem lehet közömbös, miként alakul a koszovói probléma. Már csak azért sem a szerbiai Vajdaságban jelentős magyar közösség él. Papuliasz elnök szerint „veszélyes elgondolni, hogy Koszovó függetlensége a létező balkáni határok módosítását jelentené. „Ha új határokat rajzolnak a Balkánon, akkor megismétlődhet az első világháború kitörésekor kialakult helyzet Európában” - figyelmeztet.

Mi a görög államfő véleménye az európai energiabiztonságról szóló nemzetközi vitáról - kérdezem. Nemrég írta alá Vlagyimir Putyin elnök Athénban a bulgáriai Burgasz és az észak-görögországi Alekszandropolisz közötti kőolajvezeték felépítéséről és üzemeltetéséről szóló egyezményt. Sokan úgy vélik, hogy a hasonló vállalkozások növelik Európa függőségét az orosz szállításoktól.

„Nagy, geopolitikai jelentőségű projekt ez a vezeték Görögország számára -hangsúlyozza. Megkérdezem: jó-e Európának, ha diverzifikálja kőolaj-beszerzési forrásait? Itt ugyanis épp erről van szó. Úgy véli, realistának kell lenni, és máris sok európai ország függ az orosz energiahordozó-szállításoktól. Fontosnak tartja, hogy az Európai Unió és Oroszország kapcsolatai jók, és még javulni fognak, és hogy Putyin elnök többször is kedvezően szólt az Európai Unióval való energiaegyüttműködésről. Hozzáteszi: „Ugyanakkor nem hagyom figyelmen kívül, hogy vannak problémák is ebben a viszonyban. Azt gondolom, hogy erről is beszélünk majd Budapesten, ezért is örülök a Sólyom László barátommal való találkozásnak.”

A balkáni görög aktivitásról Karolosz Papuliasz azt mondta: Szófiában és Bukarestben az európai családhoz való csatlakozásuk óta ő volt az első uniós államfő. E látogatások azt támasztják alá, hogy Görögország hisz a balkáni országok európai elkötelezettségében, és támogatja európai integrációs törekvéseiket. „A hajdan szakadatlan konfliktusokkal, háborúkkal és ideológiai megosztottsággal terhelt kontinensen mára az európai architektúra a képtelenségek birodalmába száműzte a tagállamok közti háborúkat. A nézeteltérések feloldásának eszköze ma nem a háború, hanem a konszenzusos együttműködés” - állítja. Az Európai Unió délkelet-európai bővítése épp ezért stratégiai célja Görögországnak. Az uniós tagság gyökeresen új állapotot hoz a görög elnök szerint. „Létre fog jönni az Európai Unión belül egy balkáni mag, amely a nemzetközi jogra támaszkodik, tiszteli a múltat, elutasítja a történelemhamisítási kísérleteket, és megteremti a stabilitást és a jólétet egy olyan térségben, amely Európa szerves része és az európaiság fontos alkotóeleme.”

Megkerülhetetlen kérdés Görögország és Törökország viszonya. Leküzdhetők-e az elmúlt évszázadok traumái? - kérdeztem.

Görögország eltökélten támogatja valamennyi szomszédja uniós törekvéseit, beleértve Törökországot is - válaszolta az elnök. Nem pillanatnyi érdek ez, hanem következetesen képviselt álláspont. Az Európai Unió elveihez és értékrendjéhez alkalmazkodó Törökország tagsága mindnyájunk számára előnyös, és a török nép is sokat nyerhet vele. Ehhez azonban tiszteletben kell tartani az európai alapelveket és értékeket, és teljes mértékben alkalmazni kell az EU által meghatározott kritériumokat és követelményeket. Görögország következetesen törekszik a görög-török kapcsolatok normalizálására, és ennek szempontjából alapvető jelentőséggel bír a jószomszédi viszony tettekben is megnyilvánuló tiszteletben tartása Törökország részéről, valamint a társulási szerződés alkalmazása minden európai uniós tagország irányában, beleértve Ciprust is.

Ezek a szomszédos ország uniós integrációjának is alapvető előfeltételei.
Megkérdeztem a görög államfőt, hogy mint egy „régi tagállam” elnöke mit üzen az újaknak. Válaszában a Római Szerződés létrejöttének alapelvére emlékeztetett: az európai kontinensen csak úgy kerülhető el az újabb háború, ha a földrész államai szoros gazdasági és politikai együttműködést építenek ki, és ez az együttműködés „egyszer majd” elvezethet az egyesülésükhöz is. „Mindez akkor még csak az óhajok szintjén létezett, de végül nemcsak hogy valóra vált, de felül is múlta a jövőt álmodó politikusok és ideológiaformáló személyiségek legmerészebb elképzeléseit is - állapította meg.

Az 1957-ben szerződött hatokból 2007-re huszonheten lettek. Egyedülálló fejezete ez a történelemnek, amelynek kedvező hatásai világméretekben is érzékelhetőek. A jogállamiság és a demokrácia normáit olyan országokra is kiterjesztették, amelyek korábban önkényuralmi rendszerben éltek, és a bővítések fokozatosan korlátozták a feszültség- és konfliktusgócokat, így többek között a Balkánon is.

Görögország uniós tagsága javára vált az országnak. Ezzel a görög politikai pártok túlnyomó része egyetért, és a görög nép többsége is osztja e nézetet. A pozitívumokhoz tartozik a demokratikus intézmények erősödése, a külső fenyegetettséggel szemben megszerzett biztonság, az ország regionális szerepének erősödése és a monetáris stabilitás.

Mindez persze önmagában kevés ahhoz, hogy jövőképet nyújtson a felnövekvő nemzedékeknek, amelyeket a munkanélküliség, a szociális állam összeomlása, a termelékenység és a gazdasági versenyképesség elvesztése fenyeget. Tudvalevő, hogy a gazdasági erő mit sem ér, ha nem társul hozzá politikai befolyás. És ami a legfontosabb: nem szabad elfelednünk, hogy társadalmi igazságosság nélkül a fejlődés üres frázis marad.

Az elnök végül a magyar-görög kétoldalú együttműködés esélyeiről szólt, valamint az EU-ban és a NATO-ban lehetséges kooperáció lehetőségeiről. „A két ország kapcsolataiban tapasztalható kedvező légkör az egyre szorosabb együttműködésben is kitapintható, és ez a további közeledésnek is az alapja. Az EU tagjaként országainkat közös értékek és célok vezérlik. A két ország további közös kezdeményezéseket és szerepvállalásokat tervezhet kulturális téren, és számos lehetősége van az együttműködés fejlesztésének a gazdaság és a kereskedelem területén - mondta dr. Karolosz Papuliasz, a Görög Köztársaság kedden hazánkba érkező államfője.