"A függetlenség az egyetlen járható út ahhoz, hogy Koszovó politikailag stabil, gazdaságilag működőképes legyen" - állapította meg hétfőn előterjesztett jelentésében Martti Ahtisaari különmegbízott. Ban főtitkár teljes támogatásáról biztosította az ajánlást a BT-hez intézett levelében.

A volt finn államfő, Ahtisaari indítványa szerint "nemzetközi civil és katonai jelenléttel kell ellenőrizni és támogatni a kezdeti időszakban Koszovó függetlenségét és a rendezési javaslatban Koszovó számára előírt kötelezettségek teljesítését".

"Bár a függetlenség az egyetlen reális opció, még korlátozott Koszovónak az a képessége, hogy megbirkózzék a kisebbségvédelem, a demokrácia fejlesztése, a gazdasági talpra állás és a társadalmi megbékélés problémáival" - indokolta Ahtisaari egy függetlenné váló Koszovó nemzetközi ellenőrzésének szükségességét.

A hivatalosan csak most BT elé terjesztett, de már korábban ismeretessé vált Ahtisaari-terv az Európai Unió felügyelete alá helyezné a függetlenné váló Koszovót, és széles körű önkormányzatot biztosítana az ott maradt mintegy 100 ezer szerbnek.

Szerbia ellenzi 90 százalékban albánok lakta tartományának függetlenné válását, s Oroszország - a BT öt állandó tagállamának egyike - az eddigi jelek szerint támogatja ellenkezésében. Az Egyesült Államok és az EU viszont helyesli az Ahtisaari-tervet, amelyet az ENSZ-főtitkár különmegbízottja a szerbek és a koszovói albánok egy évig tartó, meddő tárgyalásai után tett le az asztalra. Moszkva szerint további tárgyalásokra lenne szükség, esetleg új közvetítővel, tekintve, hogy Belgrád elégedetlen Ahtisaari tevékenységével. Orosz álláspont szerint addig kell tárgyalni, amíg a koszovói albánok és a szerbek számára egyaránt elfogadható megoldás születik. Ahtisaari szerint súlyos következményekkel járhatna a megoldás további késleltetése. Úgy véli, a halogatás nemcsak Koszovó, hanem az egész térség békéjét és stabilitását fenyegetné.

Ez az első eset, hogy Ahtisaari nyíltan említi Koszovó függetlenségét egy a tartomány jövőjével foglalkozó dokumentumban. A finn ENSZ-megbízott, közvetítő már februárban átadta javaslatait a belgrádi és a pristinai kormánynak. Az ENSZ-megbízott saját alkotmányt, zászlót, himnuszt és hadsereget javasolt akkor Koszovónak, vagyis az államiság megannyi kellékét, ám nem használta a függetlenség szót. A BT elé terjesztett végleges ajánlásban azonban igen, s úgy fogalmaz ennek indoklásaként, hogy "a szerb uralom visszatérése nem lenne elfogadható a koszovói nép túlnyomó többsége számára". Mint írta, Belgrád nem tudná úgy visszanyerni befolyását a terület fölött, hogy ne váltana ki vele erőszakos ellenállást, ami pedig Koszovó Szerbia határain belüli autonómiáját illeti, az "nem lenne tartható".

A nemzetközi jogilag Szerbiához tartozó terület 1999 óta ENSZ-igazgatás alatt áll. 1999-ben a NATO az akkori Jugoszlávia ellen intézett légitámadások sorozatával kényszerítette rá Belgrádot Koszovóban állomásozó biztonsági erőinek kivonására, az albánellenes etnikai tisztogatás beszüntetésére.

Belgrád tovább küzd a terv elfogadása ellen

Belgrád tovább küzd a Koszovónak függetlenséget javasló Ahtisaari-javaslat elfogadása ellen - jelentette ki hétfőn Vuk Draskovic szerb külügyminiszter. Ezekbe az erőfeszítésekbe illeszkedik, hogy Boris Tadic államfő a nap folyamán felhívta Nicholas Burnst, az amerikai külügyminisztérium politikai ügyekkel foglalkozó államtitkárát, s az elnöki hivatal közleménye szerint élesen elítélte, hogy a State Department támogatja az Ahtisaari-tervet. Tadic közölte a javaslatot Brüsszelben lelkesen dicsérő diplomatával, hogy Szerbia számára elfogadhatatlan Koszovó függetlenségének bármilyen formája, s Belgrád mindent elkövet azért, hogy a döntésre hivatott ENSZ BT tagjaival megértesse: kompromisszumra van szükség, amelyet csak további tárgyalásokon lehet kimunkálni.

(forrás: MTI)