Chávez nagybirtokokat sajátított ki

Hugo Chávez 330 ezer hektár mezőgazdasági terület kisajátítását jelentette be a vasárnapi szokásos televíziós műsorában. “A nagybirtokok elleni új forradalmi támadás” célja, hogy a nép számára hasznosítsák a jelenleg nem művelt, parlagon hagyott földeket, amelyeknek a tulajdonjoga egyébként is kérdéses volt - magyarázta a venezuelai elnök.

 

Mint közölte, pontos részletezés nélkül, Venezuela hat különböző államában összesen 16 nagybirtokot foglalnak le, katonai biztosítással. Apure állam egyik helyszínén tűzpárbajra is sor került a hétvégén, feltételezhetően fegyveres bandával, amelynek tagjai magánrepülőgépet használtak.

A tavaly decemberben harmadszor újraválasztott elnök egyre következetesebben folytatja a társadalmi átalakításokat, reformjait XXI. századi szocialista útnak nevezve. Beszédében most hosszasan magyarázta, hogy mit is jelent “a közösségi szociális tulajdon”, amikor a nép, esetleg szövetkezetekbe tömörülve, használja a társadalom vagyonát. A földkisajátításnak valójában egy újabb szakaszáról van szó. 2005 óta Venezuela 33 millió hektárnyi  művelhető földterületéből már mintegy két milliót átadtak földnélküli parasztoknak vagy szövetkezeteknek. (Immár több ezer szövetkezet működik az olajdollárokból nyújtott állami támogatással.) Venezuela a hazai élelmiszerfogyasztás kielégítésére a termékek kétharmadát importálja. Tavaly jelentősen emelkedett több alapvető élelmiszer ára is. Cháveznek így nem kell különösebben indokolnia, hogy miért szükséges a parlagon hagyott nagybirtokok kisajátítása, ezzel művelése. Ugyanakkor ezúttal is igyekezett megnyugtatni a kistulajdonosokat, hogy rendszere ”elismeri az egyéni és a családi magántulajdont”.

Az új típusú gazdaság kialakításának másik eleme az ország legnagyobb, részben amerikai érdekeltségű, elektromos- és telefontársaságának államosítása, amelyet még az év elején jelentette be Chávez. Május elsejéig kívánják lezárni a tárgyalásokat több külföldi olajtársasággal is (köztük az amerikai Exxon Mobil, ConocoPhilips, Chevron), amelyek az Orinoco mentén lévő nehézkőolaj kitermelésében érdekeltek. A kormány álláspontja az, hogy ezeknek a társaságoknak a jövőben csak kisebbségi részesedésük lehet a venezuelai állami olajcéggel létrehozandó vegyes vállalatokban.

A hétvégén egyébként Caracasban járt a kínai állami olajvállalat (CNPC) küldöttsége. Chávez elnök szerint az előkészületben lévő új megállapodások eredményeként Kína néhány éven belül (2012-re) a jelenlegi napi 150 ezer hordó kőolajimportját Venezuelából akár egy millióra növelheti. A nagyságrend érzékeltetéséhez említhető, hogy Venezuela napi 2,7 millió hordónyi termeléséből jelenleg az Egyesült Államok vásárol meg 1,4 millió hordót - írta a The Wall Street Journal hétfőn.

Az új politikai modell formálásában is fontos lépéseket tett Hugo Chávez a múlt héten: előrehaladt a forradalmat támogató Egyesült Szocialista Pártnak a szervezésével. Kiderült, hogy a széles baloldali koalícióból három párt - köztük a Venezuelai Kommunista Párt - nemet mondott a beolvadásra. Az egységes pártra Cháveznek azért is szüksége van, mert távlati tervében a közvetlen demokráciára helyeződne a hangsúly: a hagyományos nemzetgyűlés (parlament) hatalmi szerepét nagyrészt a települési tanácsokból alakuló kongresszus venné át. Ezeknek a helyi tanácsoknak a szervezése idén kezdődött meg.

Caracasban vizitelt a hétvégén Néstor Kirchner argentin államfő felesége. Cristina Fernández maga is politikus, szenátor, akit az idén esedékes elnökválasztások egyik esélyeseként emlegetnek. Miután találkozott Hugo Chávez elnökkel, beszédet mondott a Venezuelai Izraelita Szövetségek Konföderációjának ülésén. Biztosította Latin-Amerika valamennyi felelős politikai vezetője nevében a jelenlévőket, hogy nem tűrik el az antiszemitizmus semmilyen jelét, felbukkanását - jelentette a Miami Herald. A lap megjegyezte, hogy a caracasi és a buenos airesi (ahol a régió legnagyobb zsidó közössége él) sajtókommentárok szerint az argentin elnökné szereplése egyebek között szolgálni kívánta “a közeledés előmozdítását a venezuelai zsidóság és a Chávez-kormány között”. A helyi közösségben ugyanis riadalmat keltett Chávez és Ahmadinezsád iráni elnök politikai és gazdasági kapcsolata, Egyes ellenzéki sajtóforrások antiszemitizmussal is megvádolták a venezuelai elnököt. A miami lap megemlíti azt is, hogy Chávez szerint viszont az Iránnal ápolt viszonynak nincs semmi köze a zsidó néphez fűződő kapcsolathoz, amelyet “pozitívnak és nyitottnak” minősített. (Munkatársunktól)       

Halló, itt az Elnök!
Halló, itt az Elnök!
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.