Bevezetőjében Karvalits hangoztatta, hogy az infláció gyorsításával serkentett gazdasági növekedés következménye a még magasabb infláció lesz, ezért is elsődleges célja az MNB-nek mint független intézménynek az árstabilitás elérése, megőrzése.

Utalván az utóbbi esztendők gyakorlatára leszögezte: konfliktuskezelő mechanizmusokra van szükség a jegybanki és a költségvetési politika összhangjának megteremtésére, az MNB nem lehet a politikai viták része, s nem feladata, hogy a fiskális döntéseket értelmezze. Hozzátette, a konvergenciaprogram megfelelő keretet ad a költségvetési egyensúly helyreállításához, s megkönnyíti a jegybank és a kormány együttműködését.
 
Megjegyezte, hogy jó lenne, ha a monetáris tanácsi tagok cseréje egyenletesebbé válna.
A kérdések egy része az árfolyamra és a sávra vonatkozott, hiszen az utóbbi hetekben piaci találgatások jelentek meg arról, hogy a forint ingadozási határait esetleg eltörlik. Karvalits azt mondta, hogy az árfolyamrendszer kellően rugalmas, működéséről a jegybanknak és a kormánynak együtt kell döntést hoznia. Nehéz megítélni, miért erősödött ennyit a forint, ám a rövid távú kilengésekre a jegybanknak nem kell szükségképpen  reagálnia.

Utalt rá, hogy a február végén kiadott inflációs jelentés 255 forintos euróárfolyamon is elérhetőnek vélte 2008 végére a három százalékos inflációs célt, ami azt jelenti, hogy a mostaninál gyengébb is lehet a kurzus.
Egyebekben arról beszélt a képviselők felvetéseire felelve, hogy a lakossági eladósodás folyamatát nemzetközi mércével nézve nem tartja aggasztónak, sőt – a reáljövedelmek várható csökkenésének időszakában – a banki verseny által is serkentett hitelezés segítheti a lakossági fogyasztás kisimulását, s ezáltal kedvezően befolyásolhatja a gazdasági növekedés ütemét.

Ami az eurót illeti, mindenképpen törekedni kell a bevezetésére, de helytelen volt a céldátumból levezetni a gazdasági pályát, éppen fordított a sorrend. A nominális kritériumok teljesítését szem előtt kell tartani, de fontosabb annak mérése, hogy a gazdaság valóban felzárkózik-e. Ebből a nézőpontból alapos vizsgálatot érdemel, miért csökkennek a vállalati beruházások, miként változott meg az ország versenyképessége, vajon milyen szerepet játszik ebben a szabályozási környezet, a munkaerő kínálata és minősége, a piac rugalmassága, a foglalkoztatás mértéke.

Karvalits Ferenc, aki az FHB igazgatótanácsának elnöke, a CIB Bank volt vezérigazgatója és az MNB volt ügyvezető igazgatója, értesüléseink szerint napokon belül munkába áll a jegybankban, miután hat évre kinevezi a köztársasági elnök.

Karvalits Ferenc