Gyurcsány nagyon fontosnak minősítette a szöveg zárómondatát, amely elkötelezi a tagállamokat amellett, hogy 2009-ig megújítják az unió közös alapjait - vagyis a következő EP-választások előtt megfogalmaznak és elfogadnak egyfajta alkotmányt vagy alapszerződést. Abban reménykedik, hogy a berlini nyilatkozattal lezárul az elmúlt másfél-két év rossz hangulatú, euroszkeptikus időszaka is. "Elvégre az európai együttműködés a viták dacára is sikeresnek tekinthető. Eddig még soha nem fordult elő, hogy 27 ország önként, demokratikus felhatalmazással szövetségre lépett volna, ráadásul úgy, hogy ez nem irányul senki ellen" - emlékeztetett a magyar miniszterelnök, aki szerint ezért a jövőben is érdemes dolgozni.

Az ellenzék vezéralakja, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke konzervatív politikusként, a pápához hasonlóan kudarcnak tartja, hogy a kisebbségvédelem és az Európa zsidó-keresztény gyökereire történő utalás végül kimaradt. Orbán az Európai Néppárt berlini találkozója után összességében elégedetten nyilatkozott az elfogadott szövegről, ám hozzátette: az európai integráció szervezete létrehozásában a legfontosabb szerepet mégiscsak keresztény-konzervatív politikusok játszották, Konrad Adenauertől Helmut Kohlig. A nem vállalt identitás mindig a gyengeség jele - fogalmazott Orbán. (I. E.)