Irán - a szankciók második fokozata
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek újabb hatvan nap után ismét jelentést kell tennie arról, felfüggesztette-e Irán az urániumdúsítást. Ha nem, akkor a Biztonsági Tanács harmadik lépcsőben újabb, még szigorúbb szankciókat hozhat.
Az amerikai kormány egyelőre elégedettségét hangoztatja, Nicholas Burns külügyminiszter-helyettes szerint a BT-határozat nemcsak a katonai célú nukleáris program ellen irányul, hanem korlátozni kívánja Iránnak azt a képességét is, hogy erőszakos zavaró tényező lehessen a Közel-Keleten. Az intézkedések súlya azonban aligha igazolja a nagy szavakat. A szankciók 15 magánszemély és 13 cég, közte a negyedik legnagyobb iráni bank külföldi gazdasági tevékenységét lehetetlenítik el. Ezek az atom- vagy a rakétaprogramban vesznek részt, illetve kapcsolatban állnak a Forradalmi Gárdával, és annak külföldi műveleteket végző elit egységével, a Kudsszal.
A Biztonsági Tanács megtiltotta, hogy Irán bármelyik országnak vagy szervezetnek fegyvereket adjon - legyen szó kereskedelmi tranzakcióról vagy segélyről. Ez azért fontos, mert a Nyugat meggyőződése szerint Teherán fegyverzi a palesztin Hamaszt és a libanoni Hezbollahot, illetve segíti az iraki síita milíciákat. Jóval megengedőbb a szankcióknak az Iránnak való fegyvereladásokra vonatkozó passzusa, amely csupán éberséget és önkorlátozást ajánl az ENSZ tagországainak.
Iránt a vitában Manusehr Mottaki külügyminiszter képviselte, miután Mahmud Ahmadinezsad államfő az amerikai vízum késlekedésére hivatkozva az utolsó pillanatban lemondta tervezett New York-i útját. A miniszter törvénytelennek, szükségtelennek és igazolhatatlannak minősítette a szankciókat, amelyek szerinte semmilyen hatással nem lesznek Irán általa békésnek nevezett nukleáris programjára.