Röviddel az Európai Unió jubileumi csúcsértekezletén a tagállamok által szentesített dokumentum aláírása előtt a cseh elnök az ARD német közszolgálati televíziónak nyilatkozva   csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a nyilatkozat elkészítését szerinte nem előzte meg demokratikus vita. Klaus sérelmezte, hogy egyes országokat nem vontak be kellő mértékben a tervezet kidolgozásába, s hozzátette, hogy - mint fogalmazott - mindez nem mehet így tovább.

A cseh államfő azt állította, hogy Prága csak huszonnégy órával a berlini találkozó előtt kapta meg a dokumentum tervezetét, s ezt rendkívül problematikusnak nevezte.

A német kormány  - és személy szerint az unió elnöki  tisztét betöltő Angela Merkel kancellár - az elmúlt időszakban többször is visszautasította azokat a bírálatokat, amelyek a soros elnök Németország előzetesen és időben nem egyeztetett volna a tervezet tartalmáról a tagországok illetékes képviselőivel. Megfigyelők szerint erre utal az, hogy a nyilatkozat az eredeti német elképzelésekhez képest több kompromisszumot tükröz, különös tekintettel az alkotmányozásra, amelynek konkrét említése - a berlini törekvések ellenére - kimaradt a dokumentumból. Azon egyébként spanyol kérésre még szombaton este is módosítottak, "beemelve" az illegális bevándorlás elleni, közös erőfeszítések szükségességét.

Ezzel szemben az unió egyik legtekintélyesebb politikusa, az euróövezet elnöke, Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök ugyancsak egy vasárnapi interjúban azt hangoztatta: nem is olyan nagy baj, ha a nyilatkozat csak közvetve utal az alkotmányra abban a részben, amelyben az EU számára 2099-re megújított alapokat sürget. Az amúgy alkotmánypárti Juncker szerint így lehetett elkerülni azt, hogy az unió fennállását ünneplő Berlini Nyilatkozat rögtön megszületése után a tagállamok között szakadást szítson.

Üdvözölte a dokumentumot Günter Verheugen, az EU ipari - korábbi bővítési - biztosa is. Verheugen szerint a nyilatkozatban foglaltak segíteni fogják az uniót a szükséges reformok végrehajtásában.

(MTI)