Aláírták a Berlini Nyilatkozatot
Az EU tagállami tanácsának soros elnöke, Angela Merkel német kancellár, az Európai Bizottság elnöke, (a portugál) José Manuel Barroso és az Európai Parlament (német) elnöke, Hans-Gert Pöttering látta el kézjegyével a történelmi szánt, kétoldalas iratot, amelyet a huszonhét tagállam vezetői már szombaton jóváhagytak.
A nyilatkozat nem melegíti fel a régóta eredménytelen vitát az új EU-alapszerződésről, de kilátásba helyezi, hogy 2009-re megújítják a közösség működési rendszerét. Az ígéret szerint közösebb lesz a külpolitika, az energetika és a klímavédelem, és valahogy újra kell osztani az uniós döntéshozatalban a szavazati arányokat is – ha valóban tovább akarják bővíteni az uniót.
A magyar kormány és az ellenzék is elégedett a Berlini Nyilatkozattal, noha elfogadásának érdekében Budapest is engedett: nem került be például a szövegbe a kisebbségvédelem. Mint a legtöbb uniós elvi dokumentum, ez a nyilatkozat is módot ad szűkítő, illetve tágabb értelmezésre, gyakorlati jelentősége csak később, a konkrét viták után derül ki.
Jelképes értelemben azonban a nyilatkozat tovább erősíti Németország központi szerepét az EU-ban, és újabb személyes sikere Merkel kancellárnak.
Meglehetősen ünneprontó volt Vacláv Klaus cseh államfő, aki már megszületésének napján, vasárnap bírálta a Berlini Nyilatkozatot.