A tanácskozáson elfogadott nyilatkozatot ismertetve Orbán Viktor kiemelte, hogy az elmúlt ötven év háború nélkül telt el, a kontinens nyugati felének életminősége jelentős mértékben javult, s a békepolitika mellett az unió egy vonzó gazdasági modellt volt képes felmutatni. Az elmúlt tizenöt év sikerében pedig már Kelet-Európa, s ezen belül Magyarország is részt vett - hangsúlyozta a magyar konzervatív politikus, utalva az 1995-óta történt bővítésekre, az euró bevezetésére és a schengeni megállapodásra.

Orbán Viktor szerint a konzervatív és kereszténydemokrata pártok egyetértettek abban, hogy az Európai Unió előtt négy fő feladat áll, amelyek megoldása érdekében összehangoltabban és egységesebben kell fellépni. Ezek sorában említette a munkahelyteremtést, a demográfia kihívást - s ennek kapcsán a családtámogatást -, a közös bevándorlási, valamint a közös energiapolitika kialakítását.

Orbán szerint az európai alkotmányozás a tanácskozáson ugyan nem került szóba, emlékeztetett ugyanakkor arra: az Európai Néppárt azon az állásponton van, hogy a lehető legtöbbet meg kell menteni a francia és a holland népszavazáson elutasított tervezet tartalmából. Az ugyanakkor a korábbi formában nem hagyható jóvá, nem lehet a nemleges voksokat meg nem történtnek tekinteni - tette hozzá a Fidesz elnöke, aki személyes véleményét megfogalmazva nem is annyira egy alkotmány, mint inkább az unió jövőbeni működését újraszabályozó, korszerűsítő alapszerződés mellett szállt síkra.

Az Európai Unió jubileumi csúcsértekezletén elfogadásra kerülő Berlini Nyilatkozatról az EPP alelnöke általánosságban megelégedéssel nyilatkozott.

Hiányolta, hogy a dokumentum nem utal a keresztény értékekre, illetve a kisebbségvédelemre, amit a maga részéről egyfajta kudarcnak minősített. "A nem vállalt identitás mindig a gyengeség jele" - hangoztatta Orbán Viktor, utalva arra, hogy a néppárti nyilatkozat egyértelműen beszél a keresztény és zsidó kulturális gyökerekről.  Hozzátette ugyanakkor, hogy mindezzel kapcsolatban személyes véleményét fogalmazta meg,  természetesnek nevezve, hogy a Berlini Nyilatkozatot minden politikus másként értékelheti.    

A találkozón részt vett Angela Merkel kancellár, az EU-csúcs házigazdája, aki egyben a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke. Felszólalásában az unió elnöki tisztét betöltő kancellár asszony az elsősorban lengyel, cseh, brit és holland fenntartások ellenére kiállt az alkotmányozó folyamat továbbvitele mellett. "Legkésőbb a 2009-es európai parlamenti választások előtt meg kell mutatnunk az embereknek, hogy miként tovább" - hangoztatta a kancellár asszony, aki jelképesnek tartotta, hogy az EU-t alapító Római Szerződés 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi csúcsnak a korábban megosztott Berlin a házigazdája.

Jean-Claude Juncker kuxemburgi miniszterelnök, az unió egyik legtekintélyesebb politikusa szintén a néppárti tanácskozáson azt állította, hogy az Európai Uniónak nem célja átalakulni Európai Egyesült Államokká. Ugyanakkor az szerinte elfogadható, hogy a szervezetnek olyan alkotmánya legyen, amely a közlekedéstől a terrorizmus elleni küzdelmen át az klímaváltozás megállításáig különböző témák sokaságát öleli fel.

(MTI)