A magyar álláspontnak ugyanis négy lényegi eleme volt - emlékeztetett rá. Először is azt akarta a budapesti vezetés, hogy a nyilatkozat tükrözze: az Európai Unió több, mint pusztán gazdasági együttműködés, hiszen a szervezet a politikai kooperációnak is terepéül szolgál. Ez benne van a dokumentumban. Azután a magyarok a közös érdekek kifejtését, ezen belül is különösen a kisebbségek védelmét akarták belefoglaltatni az állásfoglalásba. Gál J. Zoltán hangoztatta, hogy a szövegben benne van a tolerancia követelménye, az idegengyűlölet elleni fellépés, a nyelvek, kultúrák, régiók sokszínűségének fontossága, azaz azt végül is minden kisebbség a magáénak érezheti, abba saját védelmét beleláthatja. Harmadik elemként Magyarország azt szerette volna, ha a dokumentum leszögezi az EU nyitottságát, azaz készségét a csatlakozási folyamat továbbvitelére: s a nyitottság szó valóban benne van a szövegben. Végül pedig Magyarország azt sürgette, hogy a dokumentumban az Európai Unió vállaljon kötelezettséget saját politikai alapjainak megújítására 2009-ig, s ez is bekerült a végleges tervezetbe.

A kérdésre, hogy a nyilatkozatból azért mégis kimaradtak olyan kulcsszavak, mint például az "alkotmány" (az EU jelenlegi válságát az uniós alkotmány két évvel ezelőtti francia és holland elutasítása okozta, s a jelenlegi német elnökségnek legfontosabb feladata éppen az, hogy kiutat találjon e helyzetből), illetve a "bővítés" kifejezés, az államtitkár közölte: olyan szöveg kellett, amit mind a 27 tagország el tud fogadni, s ami közös alapot teremt a további munkára. "Az olyan változatokat érdemes volt kerülni, ami a tagok közötti konfliktusokat nyitotta volna meg" - vélte Gál J. Zoltán.

A magyar politikus egyébként kimondottan üdvözölte, hogy a Berlini Nyilatkozat - amit vasárnap fogadnak majd el az EU-tagállamok állam- és kormányfői, köztük Gyurcsány Ferenc - kimondottan "olvasóbarát", azaz rövid, közérthető, s kerüli a jogi fogalmakat. Emellett pedig azt is előnyeként említette, hogy a szöveg az alkalomhoz illően emelkedett szellemű. A Berlini Nyilatkozattal ugyanis az EU arról emlékezik meg, hogy ötven évvel ezelőtt írták alá a Római Szerződést, amely létrehozta az Európai Unió elődjeként szolgáló Európai Gazdasági Közösséget.

(MTI)