Európa berlini "bulija"
Merkelnek telefonon sikerült meggyőznie az utolsó pillanatig vonakodó cseh kormányt is, s állítólag Prága is elfogadta: 2009-re meg kell újítani az EU alapjait, valahogy tető alá kell hozni az uniós alkotmányt.
A korábban hétpecsétes titokként őrzött, ám tegnap lapunk birtokába került berlini nyilatkozat - amelynek szövege még változhat - rövid, egyszerű mondatokban vázolja az európai integráció eredményeit, köztük a kontinens békéjének és jólétének megteremtését. Külön köszönetet mond a kelet-közép-európai nemzeteknek, amelyek szabadságvágya hozzájárult, hogy már nem kell egy megosztott kontinensen élni.
Az intézmények helyett az emberek állnak a nyilatkozat középpontjában, akik békében, szabadságban, demokráciában élnek, ugyanakkor tisztelik egymás eltérő hagyományait, nyelveit - vagyis nem fenyeget egy "szuperállam" léte. Az EU továbbra is nyitott marad, de belső fejlődésére is gondot kell fordítani - és itt jön a lényeg: Európát meg kell újítani. - A Római Szerződés aláírásának 50. évfordulóján mindannyian egyetértünk azzal a célkitűzéssel, hogy a 2009-es európai parlamenti választásokig közös új alapokra helyezzük az Európai Uniót - szól a dokumentum.
Bár a szövegben gondosan kerülték a vitatott "alkotmány" szót, ez gyakorlatilag azt jelenti: mindenki elkötelezi magát az alkotmányos szerződés, vagy valamilyen változatának ratifikációja mellett. A témáról korábban többen hallani sem akartak: a hollandok, a csehek, a britek és a lengyelek ellenkeztek legkitartóbban. A németek állítólag még az idén külön (csúcs)konferenciát szentelnének a francia és holland szavazók ellenállásán 2004-ben jégre tett alkotmányozásnak: bár valószínűleg más elnevezést keresnek, de többé-kevésbé ragaszkodnak a már 18 tagállamban ratifikált szöveghez. A vonakodókat - így a briteket, a lengyeleket - azzal győzködik, különben nincs lehetőség a bővítésre, márpedig London és Varsó az új tagok felvételének fő szószólói közé tartozik.
A vitatott témák közül végül bekerült a nyilatkozatba az euró, mint a közösséget erősítő tényező - ezt főleg a britek kifogásolták, mondván, a 27 tagállamból csak 13-ban használják a közös valutát. Brit követelésre viszont kimaradt a szociális Európára való utalás, de helyette azért ott van a szolidaritás és a szociális felelősség emlegetése. A lengyelek a keresztény alapokat, és magyarok pedig a kisebbségek védelmet szerették volna becsempészni a szövegbe, ezek ugyan szó szerint nem szerepelnek, de a hagyományok tiszteletén, illetve az egymás iránti tolerancián, a nyelvek, kultúrák és régiók sokszínűségébe ezek az értékeket is bele lehet érteni.
Még a litvánok is elégedettek lehetnek, ők azt szerették volna elérni, hogy a nyilatkozat szerint a fehérorosz határ ne legyen örökös külső EU-határ - és valóban, az EU továbbra is a magyarok által is szorgalmazott nyitottságot hirdeti - ami persze nem azt jelenti, hogy mindenki tagállammá válhat.
A legtöbb bírálat azért érte Berlint, mert nem egyeztetett elég szorosan a többi 26 tagállammal, sőt saját parlamenti képviselői is titokban tartották a szöveget - bár lehet, hogy a titkolódzás nélkül soha nem készült volna el a nyilatkozat.
Az Európai Unió ötven év múlva kiterjesztett határokkal, de a maival megegyező formában fog létezni, s az euró marad változatlanul a közös pénz - derült ki a Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Nagy-Britanniában és Spanyolországban végzett felmérésből. A megkérdezettek nem számítanak arra, hogy az EU közös elnök által irányított politikai föderációvá alakul. A többség szerint 2057-ig az EU bővíteni fogja határait, sőt az olaszok és a spanyolok fele, a britek, a németek és a franciák harmada úgy véli: fél évszázadon belül Oroszország is uniós tag lesz. (MTI)
