Az afganisztáni és iraki háború folytatására, valamint hazai terroristaellenes intézkedésekre 124 milliárd dollárt előirányzó tervezet az első olyan kongresszusi állásfoglalás, amely az elnök számára kötelező érvénnyel előírja az Irakban harcoló amerikai csapatok kivonásának menetrendjét. A törvényjavaslat szövege szerint az Egyesült Államoknak legkésőbb 2008 szeptemberéig ki kell vonnia csapatait az arab országból.

A washingtoni kongresszus alsóháza 218-212 arányú szavazással fogadta el a törvényjavaslatot. Az iraki csapatkivonási menetrenddel kapcsolatban a törvényhozás teljességgel megosztott, még a demokrata párti ellenzék sem egységes. A 233 fős ellenzék alig néhány szavazattal tudta megszerezni a tervezet elfogadásához szükséges többséget a 435 tagú házban.

A törvénytervezet valószínűleg nem jut át változatlanul a szenátuson, ahol több demokrata politikus ellenzi konkrét kivonási időrend kijelölését, és az ellenzék mindössze két szavazatnyi többséggel rendelkezik. Ezenkívül George Bush is jelezte, megvétóz minden olyan javaslatot, amely csapatkivonási menetrendet írna elő.

A képviselőház demokrata vezetői ennek ellenére azzal érveltek a tervezet vitájában az utóbbi napokban, hogy a javaslat alsóházi elfogadása fontos lépést jelent a háború befejezése felé. Ez az első kötelező érvényű kongresszusi állásfoglalás az ötödik éve tartó, több mint 3200 amerikai katona halálát okozó háború lezárására - mutattak rá.

Bush a szavazás után egy órával oldalán háborús veteránokkal és jelenleg harcoló katonák családtagjaival kiállt a Fehér Házban, és azzal vádolta meg a demokrata pártiakat, hogy politikai színjátékot rendeztek, hátráltatják, hogy a szükséges anyagi eszközök eljussanak az Irakban szolgálókhoz. "A képviselőház szűk többsége felelőtlenül egy olyan hadi költségvetési törvényjavaslatot fogadott el, amelynek törvénnyé válására nincs esély, és nem visz minket közelebb ahhoz, hogy a katonák megkapják a feladatuk ellátáshoz szükséges eszközöket" - mondta az elnök.

Nem valószínű, hogy Bush hivatali ideje alatt bezárnák a guantánamói börtöntábort

Bush elnök hivatali ideje alatt valószínűleg nem szüntetik meg a kubai Guantánamón létesített amerikai börtöntábort, mert az abból hátra lévő idő alatt nem fejeződnek be a fogva tartottak elleni eljárások - mondta Tony Snow fehér házi szóvivő pénteken. Bush második elnöki megbízatása 2009 januárjában jár le.

A The New York Times azt írta pénteki számában, hogy Robert Gates amerikai védelmi miniszter a börtöntábor bezárását szorgalmazza már decemberi beiktatása óta. A kormányzati forrásokra hivatkozó lap úgy tudja, hogy Gates, aki Donald Rumsfeldtől vette át a Pentagon vezetését, elsősorban a táborhoz kötődő, világszerte "beszennyezett imázs" miatt záratná be a tábort és ebben az elképzelésében támogatásra talált Condoleezza Rice külügyminiszter személyében, ugyanakkor nem sikerült meggyőznie George Bush elnököt.

A The New York Times arról is beszámolt, hogy Gates heteken keresztül próbálta elérni, hogy a Guantánamón fogságban tartott feltételezett terroristák elleni pereket, a nagyobb hitelesség érdekében, az Egyesült Államok területén rendezzék, Alberto Gonzales igazságügy-miniszter és Dick Cheney alelnök azonban határozottan elutasította a védelmi miniszter javaslatait.

A fehér házi szóvivő elismerte, hogy Gates aggodalmának adott hangot a létesítmény fenntartása felett, amikor átvette a minisztérium vezetését, és megerősítette azt is, hogy Gates kifejtette véleményét az igazságügy-miniszternek, aki a börtön bezárása és a fogva tartottak átszállítása ellen érvelt. "Úgyhogy bármilyen elképzelése volt is a védelmi miniszternek, amikor megvitatták, (Gates) elfogadta az igazságügy-miniszter álláspontját" - mondta Tony Snow.

2007-es adatok szerint 385 külföldi fogva tartottat őriznek Guantánamón, köztük 14 "nagyon értékesnek" talált foglyot, akiket szeptemberben szállítottak oda a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) titkos börtöneiből. Az Egyesült Államok januárban bejelentette, hogy szándékában áll hatvan-nyolcvan fogoly esetében eljárást lefolytatni.

(forrás: MTI)