A március 9-e és 13-a közötti adatok szerint "mind az MSZP, mind pedig a miniszterelnök támogatottsága továbbra is rendkívül alacsony mértékű (bár a februári negatív rekordokhoz képest valamelyest konszolidálódott), amellyel szemben ugyanakkor a Fidesz támogatottsága gyakorlatilag változatlan".

Az MSZP támogatottsága elmozdult a februári 14 százalékos mélypontról, ma az összes választópolgár 18 százaléka választaná a nagyobbik kormánypártot.

Ezzel a Gallup szerint megállni látszik az elmúlt négy hónap meredeken csökkenő trendje, de csak a következő vizsgálatok alapján dönthető el, hogy vajon ez átmeneti megtorpanás a közelmúltban elszenvedett súlyos népszerűségvesztésnek, vagy egy tartósabb fordulat első jele.

Gyurcsány Ferenc munkájának megítélése március első felében nem romlott tovább, a hibahatáron belül a februári negatív csúcs szintjén maradt. A felnőttek kétharmada elégedetlen és csak minden ötödik választópolgár elégedett a miniszterelnökkel.

"A Fidesz 34 százalékos szavazótábora gyakorlatilag tavaly június óta képtelen a gyarapodásra, ami azt jelzi, hogy az ellenzék vezető ereje sem tud megfelelő alternatívát nyújtani a kormánypártokból kiábrándultak számára" - olvasható a Magyar Gallup Intézet honlapján.

A biztos szavazó pártválasztók abszolút többsége, 56 százaléka a Fidesz szavazóiból áll. Ez 25 százalékponttal több, mint amilyen támogatottsággal az MSZP rendelkezik ebben a körben.

A kis pártok közül az MDF erősödött. Az összes megkérdezett 4 százaléka szavazott volna a pártra, amely jelenleg a biztos szavazó pártválasztók körében 6 százalékot kapott és ezzel átlépi a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.

Ugyanakkor az SZDSZ az eddig mért legalacsonyabb, 1 százalékos támogatást tudhatja magáénak a teljes népesség körében.

Az ország gazdasági helyzetének megítélése minimális mértékben, a hibahatáron belül javult a februári negatív rekord óta: márciusban 85 százalék tartja azt többé-kevésbé rossznak, és minden harmadik válaszadó egyenesen nagyon rossznak ítéli.

A kilátásokat tekintve továbbra is rövid távon a legerősebb a pesszimizmus, a következő egy évre a megkérdezettek 54 százaléka családja helyzetének romlását feltételezi.

A kormányzati intézkedések hosszabb távú hatásait tekintve nem változott az optimizmus mértéke: a kérdezettek valamivel több mint negyede, 26 százaléka remél pozitív változást családja anyagi helyzetében, ezzel szemben a megkérdezettek 31 százaléka szerint négy év múlva rosszabb lesz a helyzet.

Márciusban a választók negyede tartotta jó megoldásnak a kormányfő és kormánya maradását, a relatív többség a koalíció fennmaradása ellen foglal állást. Ezen belül 28 százalék szeretne új választásokat, és 21 százalék tartaná jó ötletnek egy szakértői kormány felállítását.

A Medián csütörtökön azt közölte: március 2-a és 6-a közötti adatai szerint a teljes népességben az MSZP támogatottsága egy hónap alatt 5 százalékponttal csökkent, a Fideszé pedig 6 százalékponttal nőtt.

"A 2002-es parlamenti választás óta - a kvázi-kétpártrendszer kialakulását követően - még soha nem volt ekkora előnye a nagyobbik ellenzéki pártnak" - olvasható a Medián elemzésében.

A Medián elemzői szerint az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése óta a gazdasági elégedetlenség és a politikai konfliktusok kiéleződésétől való félelem ingatag egyensúlya mozgatja a közvéleményt: amikor az előbbi volt a meghatározó, akkor nőtt, amikor az utóbbi, akkor csökkent a Fidesz előnye az MSZP-vel szemben.

A Medián felmérése szerint főleg azoknak a fideszes politikusoknak nőtt a népszerűsége, akiket az elemzések a párt mérsékelt politikusai között tartanak számon.

A kormánypárti politikusok népszerűsége néhány kivételtől eltekintve csökkent, főleg a már szocialista pártelnökké is választott Gyurcsány Ferencé, akiről kormányfővé választása óta most mondták a legkevesebben, hogy szívesen látnák "fontos politikai szerepben" - olvasható a Medián felmérésben.

(MTI)