Génmódosított élelmiszerek engedélyét vonta vissza az unió
Az a növény is szerepel a listán, amelyet először termesztettek Európában, a Syngenta által előállított kukorica.
A visszavonásról szóló hivatalos javaslat azután kerül a tagállamok által felállított testület elé, hogy a biotechnológiai cégek levélben értesítették az Európai Bizottságot, mely szerint a jövőben az egész világon beszüntetik ezeknek a génmódosított fajtáknak a termesztését. Ezek között szerepel az a sok vitát kiváltott génmódosított kukorica (Bt176), amelyet korábban Spanyolországban termesztettek, de a termesztést leállították az egészségügyi kockázatok miatt, mivel ez a kukorica a széles körben antibiotikumként használt ampicillinnel szembeni rezisztencia génjét is tartalmazta. Ez a génmódosított kukorica ökológiai aggályokat is felvetett, miután egyesült államokbeli kutatások kimutatták, hogy károsítja a védett amerikai danaiszlepkét.
A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint ez a döntés újabb bizonyítéka annak, hogy nem váltak be a génmódosított növények.
A génmódosított élelmiszereknek és növényeknek nincsen piaca, és a biotechnológiai cégek sorra visszavonják őket a piacról. Az európai polgárok génmódosítás-mentes élelmiszereket akarnak, és az európai vezetőknek minden lépést meg kell tenniük, hogy ezt lehetővé tegyék – állítja Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke.
Ezeknek a génmódosított növények termesztését nem lett volna szabad engedélyezni, mivel senki nem tudja megmondani, milyen hatással lesznek az emberek egészségére és természeti környezetünkre – véli Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.
A most visszavont öt génmódosított növény közül három központi eleme volt a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) az Egyesült Államok és az Európai Unió között folyt vitarendezési folyamatnak (génháború), amely 2006 végén ért véget. A WTO döntése szerint, az EU tagállamoknak joguk volt a génmódosított növények betiltására, bár az európai tilalmak nem feleltek meg a WTO szabályainak.
Felháborító, hogy az európai adófizetők pénzét olyan termékekkel kapcsolatos kereskedelmi háborúra költötték, amelyet a biotechnológiai cégek egyébként is ki akartak vonni a piacról. A biotechnológiai ipart arra kellene kötelezni, hogy fizessen kártérítést az Európai Uniónak az elvesztegetett időért és pénzekért cserébe – tette hozzá Fidrich Róbert.
