A hetedik népszavazási kérdés
Ismét népszavazást kezdeményez a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaállítására; a szervezet a 2004-ben már eredménytelen népszavazásra bocsátott kérdést változatlan formában juttatta el az Országos Választási Bizottsághoz (OVB). Ezt Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke jelentette be budapesti sajtótájékoztatóján csütörtökön.
Az OVB-nek 2007. április 6-ig kell döntenie a kérdésről.
"Eljött az idő, hogy a magyar politika elégtételt adjon a külhoni magyaroknak" - mondta az elnök, hiszen - így Patrubány - Magyarország áldatlan közállapotait csak a teljes magyar nemzet képes megszüntetni.
Patrubány Miklós emlékeztetett: a három évvel ezelőtt kezdeményezett népszavazás máig tartóan megteremtette a külhoni magyar politikai erők és a történelmi egyházak teljes egységét ebben a kérdésben. Hozzátette: ezért az ő támogatásukat is kérik, és felhívással fordultak hozzájuk.
Az MTI azon kérdésére, mire alapozzák azt, hogy a népszavazás ügydöntő lesz és a választópolgárok nagyobb számban mennek el voksolni, mint három éve, azt mondta: arra alapozzák, amit időközben megtapasztaltak. Mint mondta, a három éve tartott népszavazás "tragikus kicsengése" minden magyar állampolgár személyes ügyévé vált, így nem pártszimpátia alapján, hanem a saját lelkiismeretükre hallgatva kell hogy szavazzanak az emberek. A lelkiismeretük pedig azt mondja, hogy "nem tagadhatod meg a testvéredet". Szintén indokként fogalmazta meg, hogy "az a hazug gépezet", amely eltántorított ötmillió magyart, hogy elmenjen szavazni, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és Lendvai Ildikóval, az MSZP frakcióvezetőjével az élen, lelepleződött.
A 2004. december 5-i népszavazás hivatalos végeredménye szerint eredménytelen volt mindkét - a kettős állampolgárság visszaállítása és a kórház-privatizációt érintő - kérdésben, miután egyikre sem adott azonos választ a választópolgárok 25 százaléka, jóllehet a Fidesz is teljes mozgósító erejével kampányolt a népszavazás kezdeményezői mellett.
A Fidesz ezúttal viszont nem áll a kettős állampolgárságról szóló népszavazás mellé. Németh Zsolt tegnap úgy nyilatkozott: pártja szerint a népszavazás nem megfelelő eszköz a kettős állampolgárság eléréséhez.
- A kettős állampolgárságról továbbra is úgy gondoljuk, hogy megvalósítandó, ugyanakkor a népszavazás mint intézmény, nem megfelelő eszköz ennek a célkitűzésnek az eléréséhez, mint ahogy ez 2004. december 5-én tapasztalható volt - tette hozzá a külügyi bizottság fideszes elnöke. Németh Zsolt emlékeztetett arra, hogy a népszavazás katasztrofális következményekkel járt a határon túli magyarság számára, illetve a magyar-magyar kapcsolatokra. Szerinte meg kell teremteni a kettős állampolgárság politikai feltételeit, most már a schengeni csatlakozás miatt is, de nem népszavazással.
Lapunkat fideszes politikusok úgy tájékoztatták: Németh Zsolt a párt hivatalos álláspontját tolmácsolta. Úgy látják, több okból sem lenne szerencsés, ha odaállnának egy ilyen kezdeményezés mellé. Egyrészt 2004-ben kiderült, hogy a határon túli magyarok kettős állampolgárságának ügye "végletesen megosztó": akkor ugyanis majdnem annyian szavaztak nemmel (1 millió négyszázezren), mint amennyien igennel (1 millió ötszázezer). A Fidesz-szimpatizánsok tábora sem volt egységes. De azért sem lenne célszerű most egy másik népszavazást felvállalnia a Fidesznek, mert így is komplikált a kormányzati reformokról szóló "hatigenes" kérdéssor menetrendje. Mindezen túlmenően fideszesek úgy érzékelik, hogy mivel Románia is tagja lett az Európai Uniónak, már nincs sem olyan "kényszerhelyzet", sem olyan "erőteljes elvárás" a határon túliak részéről a kettős állampolgárság ügyében, mint amilyen a 2004-es népszavazás előtt volt.
