Három országgyűlési biztos kerestetik
Sólyom László köztársasági elnök megfelelő időben és egyszerre három főt jelöl majd a megüresedő országgyűlési biztosi posztokra - egyelőre csak ennyit kívánt közölni Wéber Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtófőnöke. Kérdésünkre hozzátette: Sólyom Lászlónak nem kell egyeztetnie a pártokkal, a kisebbségi ombudsman esetében viszont - amint azt a hatályos jogszabályok előírják - kikéri a kisebbségi szervezetek véleményét. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, illetve általános helyettese személyéről pedig - bár ilyen kötelezettsége nincs - az államfő a kompetens szakmai szervezetekkel konzultál.
Lenkovics Barnabás ombudsmant a napokban alkotmánybíróvá választották, így április 21-én távozik jelenlegi posztjáról, ám hat évre szóló megbízatása június végén mindenképpen lejárt volna. Hasonlóképpen megszűnik a biztos általános helyettese, Takács Albert és a kisebbségi ombudsman, Kaltenbach Jenő mandátuma, míg Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos decemberig hivatalban marad. Miután az új ombudsmanokat az elődök megbízási idejének lejártát megelőző három hónapon belül kell megválasztani, az elnöknek hamarosan elő kell állnia a nevekkel.
Sólyom László már eddig is világossá tette, és most a sajtófőnöke is megerősítette: ha törvény nem ír elő kifejezett egyeztetési kényszert, az elnök maga teszi meg személyi javaslatait. Igaz, a legfőbb ügyészi poszt kapcsán már kiderült, hogy ez a megoldás könnyen fiaskóhoz vezethet, ráadásul az ombudsmanok megválasztásához nem feles, hanem minősített többségre, vagyis legalább 258 képviselő igen szavazatára van szükség.
Kormánypárti források szerint ezért szerencsés lenne, ha a jelölés előtt az elnök legalább informálisan tájékozódna. Az ombudsmanokról ugyanis az őket jelölő államfő és a parlament együttesen dönt, emiatt Sólyom alkotmánybíróként még úgy vélte, hogy ilyen esetben - a láthatatlan alkotmány alapján - törvényi kényszer nélkül is egyeztetni kell.
Természetesen tudomásul veszik, ha nem ezt teszi, mindazonáltal bíznak abban, hogy Sólyom kiegyensúlyozott személyi javaslatokkal áll elő. (Érdekes, hogy 2001-ben az MSZP éppen azt kifogásolta, hogy az akkori köztársasági elnök nem vállalt aktívabb szerepet az ombudsmanok kiválasztásában.) A jelölteket egyébként az Országgyűlés alkotmányügyi, illetve emberi jogi bizottsága is meghallgatja, és bár csupán véleményezési joguk van, az esetleges elutasítás fontos jelzés lehet az elnöknek, hogy keressen másokat.
Korábban a biztosokon - az alkotmánybírákhoz hasonlóan - egyértelműen a pártok "osztozkodtak". Ez sem volt persze túl jó megoldás, mert az első ombudsmanokat csak az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvény kihirdetése után két évvel, 1995 nyarán sikerült megválasztani. Akkor a négy poszt közül hármat a kormányoldal, egyet pedig az ellenzék jelöltje foglalhatott el. A legnagyobb ellenzéki párt egyébként most azt szeretné, ha az adatvédelmi biztosi poszt betöltője a párthoz közelálló személy lenne.
Az első ombudsmanjelölt egyébként még 1993-ban az a Trócsányi László volt, akit néhány napja most alkotmánybíróvá választottak meg. Az erőviszonyok később aztán már lényegesen kiegyenlítettebbé váltak, így 2001-ben kettő-kettő volt az arány: az ombudsmant és az adatvédelmi biztost a Fidesz, az általános helyettest és a kisebbségi biztost pedig az ellenzék javasolta. Az egyik poszt körül ennek ellenére is igen heves vita folyt. Így történhetett meg aztán, hogy Péterfalvi Attila csupán fél évvel később foglalhatta el kijelölt hivatalát.
