Oroszország lett a harmadik legnagyobb kereskedelmi partnerünk
Sajtós szempontból meglepetéssel kezdődött az orosz-magyar csúcstalálkozó. Az újságírók, a rádiósok és tévések már gyülekeztek a Kreml sajtótermében, amikor közölték velük: a találkozó nem itt, hanem az orosz elnök dácsáján lesz a Moszkva melletti Novo Ogarjovóban. Ami nyilván jó ötlet volt, s érzékeltette az orosz elnök és a magyar miniszterelnök találkozójának kötetlen jellegét és személyes viszonyukat, csak éppen a sajtót sikerült kissé megfuttatniuk.
Putyin és Gyurcsány megbeszélése, a tárgyalások stílusa mindvégig azt demonstrálta, hogy a kétoldalú kapcsolatokat sikerült kiszabadítani a múlt fogságából, s szabaddá tenni a politika merev kereteitől. A magyar kormányfő elmondta: erre van szükség a gázüzletben is. Magyarország nem dönthet politikai alapon a megfogalmazott, de konkrét tartalmukban nem kidolgozott tervek ismerete nélkül arról, hogy hogyan biztosítsa növekvő földgázigényét. Gyurcsány Ferenc ezzel a megjegyzésével nyilván az Oroszországot elkerülő, Iránt és Azerbajdzsánt Európával összekötő Nabucco, és a Gazprom orosz gázipari vállalat által támogatott, Oroszországból Törökországon és a Balkánon át Közép-Európába befutó dél-európai földgázvezeték terveire utalt. A kormányfő leszögezte: Magyarország a hosszú távú nemzeti érdekeket figyelembe vevő EU-tagként a szövetségi kapcsolatok írott és íratlan szabályait szem előtt tartó döntést fog hozni.
Lapunk kérdésére elmondta: az sem biztos, hogy a két projekt között választani kell, hiszen egyelőre, a nyomvonal ismeretének hiányában – erről ugyanis a Gazprom még nem döntött – nem tudható, hogy a két terv egymás versenytársa vagy kiegészítője lesz. Oroszország megkerülhetetlen szereplője a regionális és globális folyamatoknak – mondta a kormányfő. a két ország tavalyi áruforgalma elérte a 8 milliárd dollárt – 6 milliárd dollárnyi döntően kőolaj és a földgáz Oroszországból, 2 milliárd dollárnyi áru pedig Magyarországról származik –, amelynek révén Oroszország Magyarország harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere lett.
A magyar agrárexport növelése már csak struktúraváltással képzelhető el, mivel Magyarország a hagyományos tömegáru-exportban elérte teljesítőképessége határát. Az új irány a komplexebb együttműködés lehet: példaként a kormányfő oroszországi cukorgyárak, csirke- és sertéstelepek magyar kivitelezők általi felépítését említette meg, valamint a záhonyi magyar–orosz–ukrán részvétellel létrehozandó nemzetközi logisztikai központ és az orosz–magyar együttműködés keretében megvalósítandó miskolci nanotechnológiai kutatóközpontra utalt. Utóbbiban már másfél éven belül készeljárások, technológiák kidolgozását reméli.
Az elmúlt két évben gyakorivá váló magas szintű találkozók révén a kapcsolatok olyan szinten vannak, hogy lehetővé vált a korányközi konzultációk intézményének rendszeresítése az eddig is működő gazdasági vegyes bizottság mellett. Az első ilyen találkozó ősszel Budapesten várható az orosz és magyar kormányfők részvételével.
Egymilliárd eurós megbeszélés
Gyurcsány Ferenc kormányfő találkozója mellett megbeszélést tartott a két ország mezőgazdasági együttműködési bizottsága is. Benedek Fülöp, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakigazgatási államtitkára erről elmondta: a magyar fél ígéretet kapott a jelenleg 86 magyar exportőr vállalat mellett további 42 cég akkreditációjára. Ennek révén a tavaly 300 millió euró körüli agrárkivitel 400 millió fölé is emelkedhet. Emellett bíznak a januári magyarországi madárinfluenza miatt leállított baromfiexport felújításában. A találkozón érintett legfontosabb agrárprojektek között szó volt a Trigránit által Rjazanyban megkezdett 200 millió eurós cukorgyár építéséről. (A Demján Sándor alapította vállalat még két további hasonló projektet tervez Voronyezsben és Rosztovban is.) A magyar vállalat ezen kívül egy Moszkva mellett, ugyancsak 200 millió euróért felépítendő logisztikai központ létrehozását tervezi. A húszezer négyzetméteres központ a későbbiekben háromszorosára bővíthető. Ezen kívül előkészítési tárgyalások folynak egy omszki baromfitelep és vágóhíd megépítéséről is. Az Aton Invest vállalat projektjének költségvetése szintén 200 millió euró.