Terepmotorosok rövidebb pórázon
A konfliktus nagyjából 5 évvel ezelőtt bontakozott ki, akkor terjedtek el tömegesen a rendszám nélkül a "természetet" járó terepmotorok, majd nyomukban a négykerekű, többnyire négykerék-meghajtású, utakat egyáltalán nem igénylő quadok. Hamarosan állandósultak az összetűzések a védett természeti területek kezelői, illetve a motoros erdőjárás kedvelői között. Az erdők csendjét felverő, az állatvilágot háborgató, a növénytakarót és a talajt legyaluló száguldozók eleinte megfoghatatlanok voltak, leginkább amiatt, hogy nem használtak rendszámot, az úttalan utakon pedig tettenérés esetén sem lehetett őket utolérni. Hiányoztak a szankciók is, ahhoz az egyetlenhez, aminek talán lenne némi visszatartó ereje - vagyis a jármű azonnali és végleges elkobzásához -, nem voltak jogi fogódzók.
A Bükki Nemzeti Park igazgatósága "problémaleltára" szerint a motorosok nem mindig száguldoznak céltalanul fel-alá a sűrűben, egyre gyakoribbak az engedély nélkül kijelölt pályákon illegálisan megrendezett terepversenyek is. A rendszámeltüntetés közben gyakran a felelősségérzetüktől is megszabaduló motorozók nemcsak magukat, hanem sokszor a kirándulókat, vadászokat, erdészeket is életveszélybe sodorják.
Idén februárban a Szántódhoz közeli erdőkben vadászok és rendőrök közös rajtaütéssel próbálták kiparancsolni a járt utakra az erdei motorosokat. Az akció eredményes volt, a tapasztalatok ugyanakkor riasztóak: az interneten szerveződő hét végi vadmotoros-találkozó résztvevői több alkalommal is fenyegetően léptek fel a hatósággal szemben, akiket pedig végül sikerült fülön csípni, azok a rendszámon túl a járművezetéshez szükséges okmányokkal, illetve műszaki papírokkal sem rendelkeztek.
A "szabad rablás" híre külföldre is eljutott, s ennek jeleit bárki felmérheti hétvégéken az osztrák vagy a szlovén határon: gyakori látvány, hogy utánfutón érkeznek a sárjárók egy kis illegális, de nyilván háborítatlanul űzhető viadalra. Az effajta motorosturizmus gyakran a szervezettség jeleit mutatja: olykor egész karavánok lépik át a határt szemmel láthatóan terepezésre készülve, vagy egy kisbusz hozza a csapatot, mögötte pedig néhány utánfutós autó az "infrastruktúrát". A quadoztatás gyorsan fejlődő üzlet, amiből nem csak a motorboltok élnek meg jól - ma már gyakorlatilag minden szaküzletben, de még a barkácsboltokban is lehet négykerekű motort kapni -, hanem a "túraszervezők" is. A Velencei-tó északi oldalán lévő hegyekbe (egyébként védett területre) például rendszeresen szerveznek terepjáró-kirándulásokat, és igény esetén versenyeket is, természetesen engedély nélkül.
- A természetvédelmi törvény szerint védett természeti területen a kifejezetten e célra kijelölt utak kivételével csak a természetvédelmi hatóság engedélyével lehet járművön közlekedni - hangsúlyozza Temesi Géza, a környezetvédelmi tárca osztályvezetője. Szavai szerint hasonló korlátozásokat tartalmaz az erdőtörvény is. Az előírásoknak azonban nehéz érvényt szerezni, például azért, mert a természetvédelmi őr (éppen a nagyobb károk megelőzése érdekében) nem pattanhat quadra, hogy a terepmotorosokat elfogja. Az sem feltétlenül jelentene megoldást, ha minden járművön lenne rendszám: a quadosok gyakran bérelt járgányokon járják az erdőt, s amíg a jogszabályokból hiányzik az üzemben tartó felelősségre vonásának lehetősége, könnyen ki tudnak bújni a szankciók alól.
Idén a Természetvédelmi Őrszolgálat a folyamatos ellenőrzések mellett tíz nagy akciót tervez, a határőrség és a rendőrség bevonásával. Az elsőre február végén került sor a Mecsekben, itt 12 természetvédelmi őr, 17 határőr, 4 rendőr és 2 közterület-felügyelő vett részt (a nagy létszám egyebek mellett azért indokolt, mert az elfogás nem okozhat balesetveszélyt, vagyis a terepezőket be kell keríteni).
A hatósági kooperáció megkönnyítése végett tavaly decemberben tárcaközi szakértői munkacsoport alakult az érintett (környezetvédelmi, önkormányzati, igazságügyi, földművelési, gazdasági) tárcák mellett az ORFK, a határőrség, a KTVFF, valamint a Magyar Természetbarát Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége és motoros szervezetek részvételével. A munkacsoport már megkezdte a szükséges jogszabály-módosítások előkészítését, a felvilágosító kiadványok öszeállítását, illetve a hatékony hatósági fellépés módjainak kidolgozását. Az ellenőrzések pedig addig is folytatódnak.