Két-három éven belül kötelezhetik Magyarországot arra, hogy szüntesse meg a sportfogadások tulajdonképpeni állami monopóliumát, és legalizálja a külföldi online sportfogadó irodákat - ez lehet az eredménye az Európai Bizottság most hazánk, Dánia és Finnország ellen folytatott eljárásának. Az eljárás tavaly tavasszal indult: a sportfogadási szolgáltatások korlátozása ugyanis beleütközhet a szolgáltatások szabad mozgását garantáló uniós szabályokba. Charlie McCreevy, az EU belső ügyekért felelős biztosa első körben - az eljárási rendnek megfelelően - tájékozódott az érintett tagállamoknál (válaszokat kért írásban feltett kérdéseire), majd a bizottság elé vitte az ügyet. A brüsszeli testület pedig azt állapította meg tegnap: a magyar, a dán és a finn korlátozások "nem tekinthetők szükségesnek, arányosnak és diszkriminációmentesnek" sem. Vagyis: ellentétesek az uniós regulákkal, miközben nem lehet érv az sem, hogy az állami monopolszereplők nem profitorientáltak.

A bizottság most a szabályok megváltoztatására szólította fel Magyarországot, ami a második lépés a szabályokat megszegő államokkal szemben. Hazánknak két hónapja van válaszolni, és ha ez a felelet sem tetszik a bizottságnak, akkor az Európai Bíróság elé utalhatja az ügyet. Itt is hosszadalmas eljárás következik, aminek a végén - pár év múlva - kötelezhetik hazánkat az uniós jogot tiltó rendelkezések megváltoztatására.

Az ügy nálunk az online sportfogadó irodák korlátozásával indult: az állam 2005 novemberében egyszerűen tulajdonképpen betiltotta magyarországi működésüket. Az akkor megjelent szabály szerint online sportfogadást csak a magyar felügyelet engedélyével lehet szervezni - erre viszont csak az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. kapott felhatalmazást. Az engedéllyel nem rendelkező irodáknál az interneten magyar állampolgár nem fogadhat, reklámjaikat a magyar médiumok nem jelentethetik meg, a magyar internetszolgáltatóknak le kell tiltani a honlapjaik hozzáférését, a magyar bankoknak pedig nem szabadna kifizetést teljesíteni a számláikra. Az online szerencsejáték-oldalak - az angol Sportingbet, a bwin vagy az expekt.com - működtetőit nem hatotta meg ez a tiltás, azóta is üzemeltetik a magyar nyelvű oldalaikat, és most már több helyen is hirdetnek a magyar médiában. Olyan esetről sem hallottunk még, hogy valamely bank visszautasította volna a fogadási összeg átutalását egy internetes játékszervezőnek, vagy az internetszolgáltató meggátolta volna a hozzáférést egy ilyen oldalhoz. Az ellenőrzés ugyanis lehetetlen, a büntetések pedig hatástalanok.

A társaságok szerint az uniós szabályok felülírják a magyar korlátozást, és ezért tevékenységük legális - de persze be is panaszolták Magyarországot Brüsszelben. A bizottság ez alapján indította a vizsgálatot - korlátozásnak mondva az engedélykötelezettséget, a reklámok tilalmát és azt, hogy az állam polgárainak fogadásait tiltják.

A pénzügyi tárcánál azt a tájékoztatást kaptuk: vizsgálják az unió álláspontját - persze a változtatási kötelezettség nem jönne jól a magyar államnak. Valószínű ugyanis, hogy az állami cég veszítene mostani piacából - igaz, az a társaság szerint nem is olyan jelentős. A sportfogadás ugyan jó üzletet jelent, az online játék azonban szerintük nem. Az állami cég 2005-ös bevételének 10 százalékát hozta a három sportjáték (a totó, a góltotó és a tippmix), az arány fennmaradásával számolva mindez 14 milliárdos összeg lehetett tavaly. Ám az online csatornákból a Szerencsejáték Zrt. bevételének mindössze 0,2 százaléka származik. Az állami cég (bár hoszszú ideje ígéri) nem is készített még olyan online fogadási rendszert, mint az erre szakosodott konkurens oldalak. Igaz: bőven van ideje saját szolgáltatását népszerűsíteni és fejleszteni, míg kötelező lesz felszabadítani a piacot.