"20 percig kellett dekkolnunk a tök sötét bunkerben"
Békésen pötyörészünk a médiasátorban kanadai kollégáimmal, amikor egyszer csak egy félreérthetetlen durranást hallunk. Mindenki felkapja a fejét. Rakéta. Egy darab. Volt, aki hallani vélte a repülés hangját is. Újságíró-bölcsesség szerint, ha hallod, akkor túlélted. Most már csak a szirénát vártuk.
Az első nap, az ISAF (a NATO afganisztáni missziója) egyik helyes, nagyon vagány sajtósa elmagyarázta nekem, hogy minden iroda és sátor mellett van egy bunker. Ez tulajdonképpen egy betonlemezekből álló, föld feletti, egyszerű építmény. - A következő a menet - mondta. - Becsapódik a rakéta, megszólal a sziréna, és be kell menni a bunkerbe. Hogy akkor már minek, ne kérdezd. Semmi értelme, igaz? - kérdezte nevetve. Hát igen, akkor már semmi értelme.
Lényeg, hogy sajnos a sziréna megszólalt. Mindenki kötelességtudóan elkezdett a legközelebbi bunker felé vonulni. Aki nem tette, arra rászólt a felettese, vagy esetünkben a sajtótiszt. A bunkerben kb. százan sereglettek össze, a hangulat nyugodt, laza volt. Este fél hét körül lehetett, éppen enni szerettünk volna. Mint kiderült, a következő szirénáig, azaz 20 percig (!) kellett dekkolnunk a tök sötét bunkerben. Nagyon izgi volt. Kiselőadást tartottam a körülöttem állóknak a budapesti fürdőkről.
- Ki rendelt pizzát, itt a futár! - hallatszott egyszer csak a bunker bejáratából. Hatalmas kacagás. -- Nem viccelek, tényleg itt áll - mondta a hang kicsit kétségbeesetten. Sajnos, nem tudtam kideríteni, mi lett a pizza sorsa, az biztos, hogy nem felénk jött.
Húsz hosszú perc. Persze a rakétabecsapódásnak nem volt folytatása. A második sziréna után mindenki békésen távozott. Olyan volt, mint egy cigarettaszünet egy csomó nem dohányzó emberrel. Négy hete nem lőtt a taliban a bázis felé. Most egy 107 mm-es rakéta csapódott be, de senki sem sérült meg.
A pizzáról csak annyit, hogy ott lehet megrendelni, ahol filmet is lehet kölcsönözni. Mert, hogy a kandahari bázison azt is lehet. A dupla áron kínált afgán szőnyegek mellett egyébként nemrég felfedeztem egy Burger King és egy Pizza Hut standot is. Pedig pont azért szerettem eddig Afganisztánt, mert itt nem volt Burger King és Pizza Hut és pizzát sem lehetett rendelni. De azért a rakétákról lemondanék.