Magyarország kiaknázta az ebben rejlő lehetőségeit, az elmúlt hat év alatt 150 millió dollárról (tavaly) 270 millióra emelkedett agrárexport növeléséhez struktúraváltásra van szükség. Ennek révén a most is egyensúly-javító szerepet játszó magyar agrárexport – a teljes oroszországi magyar export 12 százaléka, amellyel szemben Oroszországból csupán félmillió dollár agrártermék érkezik – más ágazatok exportbővítését segítheti elő.

A jelenleg főként konzerv, zöldség-gyümölcs, hús és tojás termékeken alapuló kivitel mellett egyre több a nem végső fogyasztásra alkalmas élelmiszer: vetőmagok, tenyészállatok, genetikai anyagok.

- A magasabb feldolgozottságú termékek és a komplex technológiák felé igyekszünk – mondta lapunknak Kemény Ádám. A moszkvai magyar mezőgazdasági attasé szerint a komplexebb együttműködés biztosíthatja a növekedést. A cél, hogy a vetőmag kivitele után magyar vállalkozók keverőüzemet építésnek Oroszországban, hogy a sertéskivitelt sertéstelep létrehozása kövesse. – Mivel a hagyományos tömegáru-exportban már nem tudunk előrelépni, így például a konzervkihozatal helyett a konzervgyár létesítése kerülhet előtérbe. Ezután a feladat az alapanyag szállítása és a termék értékesítése közös magyar-orosz vállalatok keretében – mondta a magyar diplomata, hozzátéve, hogy az ilyen lehetőségekért lobbizni kell. Az utóbbi években egyre aktívabb magyar agrárdiplomácia és a jó magyar-orosz kapcsolatok jó alapját adhatják az ilyen terveknek, vagy olyan különleges projekteknek is, mint az embrióprogram: Oroszország tavaly mintegy ötvenezer tenyészállatot – 90 százalékban szarvasmarhát, tizedében sertést és juhot – importált, az idei terv ugyanennyi. Ilyen mennyiséget a magyar agrárium nem tud biztosítani, egyébként is nehezen alkalmazkodnak a felnőtt állatok az új körülményekhez. Az embriókivitel azonban nagy tételben megvalósítható, a kint született állatok pedig jól alkalmazkodnak. Oroszországnak nincs hasonló nemzetközi programja, az orosz fél érdeklődik iránta, mondta Kemény.

A magyar-orosz kapcsolatokat azonban nem csak Budapest és Moszkva, hanem az EU és Oroszország viszonya is meghatározza. Ha Moszkva úgy érzi, Brüsszel megnehezíti az orosz vállalatok EU-s működését, az hatással lehet a magyar vállalatok oroszországi helyzetére is.

Moszkva időről időre hitelesíti az országba exportáló külföldi cégeket. Magyarországról 85 cég kapott engedélyt, ám több mint egy éve újabb negyven jelentkező várja az orosz ellenőröket és az akkreditációt. Moszkva nem is tagadja, hogy az EU sem „kapkodta el” az orosz tejüzemek hasonló hitelesítését.

Ugyanakkor a Magyarországon januárban felbukkant madárinfluenza után leállított baromfiexporttal kapcsolatban az orosz fél már a következő hónapban jelezte, hogy ellenőreivel hamarosan kivizsgálja, felújíthatók-e a magyar szállítások.

- Ez fontos gesztus – vélte Kemény – és minden bizonnyal a jó magyar-orosz kapcsolatok gyümölcse is.