Az öt embernél többet foglalkoztató vállalkozásoknál és intézményeknél valamelyest többen dolgoztak ugyan januárban, mint egy éve, ám érzékelhetően kevesebb pénzért. A teljes gazdaságban a bruttó keresetek átlaga megközelítette a 210 ezer forintot, ami vásárlóértéken majd' egyszázalékos mérséklődést jelent - a keresetek 7,1 százalékos emelkedése nem ellensúlyozta a 7,8 százalékos inflációt. Még jelentősebb a viszszaesés a nettó keresetek esetében: ezek vásárlóértéke 6,4 százalékkal csökkent a tavaly januári szinthez képest. Ennek oka, hogy először januárban éreztette teljes mértékben hatását az egyéni járulékok 3,5 százalékpontos emelése.

Evvel együtt a versenyszférában még így is gyorsabban nőttek a bérek, mint ahogy gyorsult az infláció. A bruttó keresetek 10,4, a kézhez kapott (nettó) keresetek viszont csak 3,2 százalékkal emelkedtek, míg az alkalmazottak száma két százalékkal lett több. Az átlagos bruttó kereset 163, a nettó pedig 104 ezer forint volt januárban - ez vásárlóértéken 4,3 százalékos mínuszt jelent. Rosszabbul jártak a közszféra alkalmazottai: bruttó kereseteik 5,6 százalékkal nőttek, ám ez a nettó bérek vásárlóértékét tekintve 7,7 százalékos csökkenést jelent.

Ádler Judit, a Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy egy hónap adataiból messzemenő következtetést nem szabad levonni. A reáljövedelmek nagymértékű csökkenését ő elsősorban az év első negyedére várt erőteljes áremelkedés számlájára írja. A februári és márciusi adatok még rosszabbak lesznek, hiszen az inflációs hullám ezekben a hónapokban tetőzik, majd a hatás fokozatosan csökken. Öszszességben erre az évre a kutatók jóval mérsékeltebb - bár így is húsbavágó -, három-négy százalék közötti reálbércsökkenést prognosztizálnak.

Egyes szakértők szerint ugyanakkor az infláció szempontjából aggasztó lehet, hogy a versenyszférában 12 százalékkal nőttek éves szinten a bruttó keresetek. Ádler azonban árnyalja a képet: mint mondja, a prémiumok, jutalmak kiosztását a munkáltatók gyakran az adózási szempontok szerint időzítik. A nem rendszeres kifizetések sokkal inkább függnek a szabályozás változásaitól - állapítja meg. Példaként hozza fel a minimálbér dupláját kitevő minimális járulékalapot, ami alól írásban mentességet lehet kérni. Ezzel az érintett vállalkozások jó része élt ugyan, ám sokuk feltehetően fizeti a magasabb járulékokat. Ez magyarázhatja akár, hogy az építőiparban majd ötödével emelkedtek a keresetek egy év alatt.