Inflációs nyomást okoz-e az erőteljesnek látszó januári béremelkedés, s várakozó álláspont elfoglalására készteti-e a monetáris tanács azon tagjait, akik az erős forint és a hozamok esése láttán akár a kamatcsökkentést is fontolóra vennék? Ez a kérdés foglalkoztatta tegnap az elemzőket és kutatókat, miután a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette a keresetek alakulásáról szóló jelentését, miközben a magyar valuta euróárfolyama a hétfői erősödést tartva változatlanul másfél éves csúcsán tartózkodott. A közös európai valutát 246 forint környékén jegyezték. Ilyen erős szintre nincs is szükség ahhoz, hogy a jegybank elérje a középtávú inflációs célját, azaz három százalékra vigye le a fogyasztói árindexet 2008 végére. Erre utalt Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára tegnap, amikor egy sajtóértekezleten leszögezte: erősebb árfolyamot a gazdaság nem igényel, s nincs is javaslat a tárcánál és a jegybankban az ingadozási sáv eltörlésére.

A piac már legalább negyed százalékpontos kamatcsökkentést áraz be a monetáris tanács hétfői ülése előtt. A három hónapos diszkontkincstárjegyet a tegnapi aukción túljegyezték, s csökkent a hozam. A KSH béradatai azonban inflációs szempontból nem kedvezőek: a bruttó keresetek 7,1 százalékos növekedése - amely a versenyszféra 10,4, a költségvetési szektor 5,6 százalékos átlagának eredménye - arra utal, hogy növekednek a vállalati költségek is. Igaz, keresleti oldalról nincs nyomás: a reálkereset mérséklődése csökkenti az árak elszaladásának veszélyét.

A monetáris tanács a február végi ülésén már részben az emelkedő inflációs várakozással magyarázta a magas, 8,1 százalékos tavalyi béremelkedést, de azzal a kiegészítéssel, hogy a decemberben már kiugró mértéket a különböző adónöveléseket megelőző bérintézkedések is indokolhatták. Akik akkor a kamat szinten tartása mellett érveltek - s ők voltak többségben -, azt mondták, hogy a bérinfláció gyorsulása kockázatot rejt ugyan magában, de az adó- és járulékemelések hatásainak elemzéséhez több idő kell. Akik emeltek volna, azt hangsúlyozták, hogy a magánszektor bérindexe már hónapok óta meghaladja a jegybank előrejelzését, és a közszféra bérei is kedvezőtlenül alakultak a bérbefagyasztási tervek módosítása miatt. (A jegybank ugyanakkor közzétett jelentése az adó- és árváltozások nyomán kilencszázalékos tavaszi inflációs tetőzést, s 5,1 százalékos negyedik negyedévi ütemet prognosztizált.)

- Nincs szükség kamatemelésre - mondja most Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa, s úgy véli, hogy a friss számok a múlt év végi béremelések áthúzódó hatásait takarják. Az idén a vállalatokat a kivárás jellemzi, óvatosak, egyelőre nem tudják pontosan, milyen mértékű inflációhoz kellene igazodniuk. Az adatok a gazdaság fehéredését is jelzik, például a minimálbér kétszerese után befizetett járulékok megjelenését, ugyanakkor a szerény nettóbér-emelkedés arra utal, hogy többlet-vásárlóerő nem áramlik a gazdaságba. A reálkeresetek csökkenéséből pedig inkább arra lehet következtetni, hogy a keresleti oldalon nem oldódik a költségvetési szigor hatása. A kutató szerint inkább arról lehet szó, hogy a vártnál hamarabb kell kamatot csökkenteni az erős forint miatt, s az árfolyam gyengülését akadályozni fogja a javuló pénzügyi egyensúly, az uniós forrásokból és a külföldi működőtőke-befektetések révén beáramló pénz.

Hasonló érveket sorakoztatott fel Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató ügyvezető igazgatója is, aki az év végén 6-6,5 százalékos kamatot vár a mai nyolcszázalékos helyett. Ő is a fehéredést, például a minimálbér járulékának emelését, az ennek nyomán végbement béremeléseket említi, utalva többek között az építőiparra, ahol nagy arányú keresetnövekedést észlelt a KSH, a kedvezőtlenebb piaci helyzet dacára. Bár pontos képet a januári adatok nem adnak, valószínű, hogy a számok mögött nincs érdemi jövedelememelkedés, így különösebb inflációs veszély sem keletkezik.

Az MTI által ismertetett londoni elemzések továbbra is magasnak tartják a januárban mért bruttó átlagkereset-növekedést, s egyes vélemények szerint ez az év közepétől várt kamatenyhítést is késleltetheti. A Dresdner Bank londoni befektetési részlege azt hangoztatta, hogy a januári 7,1 százalék az előző havi 11,9 százalékos ütemhez képest jórészt annak az eredménye, hogy a vállalatok decemberben fizették ki a prémiumokat az adóminimalizálás végett. Az elemzés úgy fogalmaz: a monetáris tanács néhány tagja nemsokára előállhat azzal a javaslattal, hogy a forint meredek erősödése és a bérnövekedés lassulása közepette már nincs szükség a kamatszigorra.

A Goldman Sachs szerint az MNB valószínűleg nem von le következtetéseket az új béradatból, de az arról sem fogja meggyőzni, hogy elmúlt az inflációs kockázat. A szakértők úgy látják, az a tény, hogy erős bérnövekedést jelentettek olyan szektorokból, mint az építőipar, azt is jelezheti, hogy a javuló adóigazgatás rákényszeríti a "hagyományosan a szürkezónában tevékenykedő" szektorokat a magasabb bérek kifizetésének beismerésére.

Emelkedõ fizetés mellett is kevesebbet ér a kereset