Végtelen történet a Király utcában

Januárban a Fővárosi Bíróság új eljárást rendelt el a pesti Király utca 40. bontási engedélyezésével kapcsolatban. Ennek során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal ismét megtartandónak minősítette az 1844-ből való épületet. Ez azonban még biztosan nem a történet vége.

A Király utca 40. a budapesti műemlékvédelmi küzdelmek emblematikus épületévé vált. Valós értékén most már meszsze túlnő, hogy miként dől el az érte folytatott harc. Elvek elsőbbségéről van már szó. Ha lebontják, az a befektetői, haszonelvű szemlélet jelképes győzelme lesz, mely nincs különösebb tekintettel a múlt épített értékeire. Ha sikerül elérni, hogy legalább félig lerombolt állapotából ne pusztítsák tovább, az a környezetüket, lakóhelyüket féltő civilek és az intézményes örökségvédelem közös győzelme lesz.

A történet most épp ott tart, hogy a VI. kerület nem tett le bontási szándékáról, bíróságon támadta meg a bontást megakadályozó KÖH-határozatot, mire a Fővárosi Bíróság a 2004 óta tartó ügyben új eljárást rendelt el. Vagyis a bontási engedélyeztetést az elejéről kellett kezdeni idén januárban (igaz, a ház teteje már hiányzik, mert azt az előző körben, még a KÖH közbelépése előtt gyorsan leszedték). Az új eljárásban azonban immár nem lehet elfelejteni kikérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakvéleményét - mint tette ezt 2004-ben a bontási engedélyt hibásan kiadó szomszédos VII. kerület. A műemlékhivatal pedig a minap azt a határozatot hozta, hogy nem engedélyezi a bontást. Ezt közölte tegnap a sajtómunkásokkal Varga Kálmán, a KÖH elnöke. Figyelembe vették a műszaki állapotot is: így is csupán kisebb bontásokat engedélyeznek. Tehát úgy tűnik, megmarad a Király utca és a Vasvári Pál utca sarkán álló épület, hacsak nem a szokásos módszer következik, hogy a befektető majd az életveszélyig rohasztja, hogy aztán már kötelező legyen bontani.

Igen ám, de ki is a befektető? A tulajdoni lapon egyelőre a VI. kerület. A tiltakozó civileket képviselő ÓVÁS! mozgalom egyik munkatársa szerint azonban kiderült, hogy a telekre az Autóker Holding Rt.-nek van opciós vételi joga. Vagyis megveszi a telket, ha az önkormányzat lebontja a házat. Sőt nemcsak ezt a telket, hanem a mellette lévőt is a Vasvári Pál utcában, ahol már le is bontották a régi épületet. A két telken - korábbi információk szerint - egy 99 lakásos társasház épülne, benne az idősek otthonával, a Szépkorúak Házával.

A szociális érzékenység persze dicséretes dolog, de nem biztos, hogy fel kell érte áldozni egy olyan házat, amelyet 1844-ben Hild József tervezett, s amelynek ma is meglévő boltíves földszinti helyiségeiben Gundel János első étterme működött, a századfordulón pedig, amikor Weisz Antal mérte itt a schwechater sört, Krúdy Gyula egyik törzshelye volt. Még regényt is írt róla: a Boldogult úrfikoromban majdnem végig itt játszódik. Igaz, ezt ma nehéz elhinni a fekete nejlonba csavart torzóról. A ház egyébként nem egyedi műemlék, de műemléki környezet, s ily módon védendő.

A VI. kerület és a VII. kerület belső részei az értékvédelmi küzdelmek frontvonalának számítanak az utóbbi években, mivel a befektetők intenzíven "ostromolják" a viszonylag jól megmaradt XIX. századi historikus-eklektikus városképet. Még azután is, hogy 2004-ben az Andrássy út a világörökség része lett, s a környező területek pedig - mint a VII. kerületi zsidó negyed - ennek védőzónáját alkotják. Vagyis fokozottan figyelni kellene, hogy az Andrássy út mögött ne jellegtelenedjen el az új építkezések révén a régi városkép. Sajnos a kerület érvényes szabályozási terveibe nem épültek be a világörökségi elvek, azok többnyire még 2004 előttiek. A közelmúltban azonban a KÖH tudományos osztálya elvégezte a védendő épületek összeírását, felmérését. A Terézvárosban például a "leltár" 270, műemléknek minősítendő épületet tárt fel. Ezek beépülnek majd az idén módosítandó szabályozási tervekbe.

Addig is lesznek azonban még forró pontok a területen. A Nagymező utcai mélygarázsépítés, a lakók feje fölött eladott Andrássy úti paloták és Király utcai bérházak ügye, és a Király utca 40.-hez hasonló beruházói szándékok. Köztük a nemsokára megújuló Gozsdu-udvar két Dob utcai szomszédjában, a 14. és 18. szám alatt - bár ezeknél legalább a homlokzati falak megmaradnának -; vagy a környék legkorábbi lakóépületénél, az 1822-ben épült Akácfa utca 61. szám alatti "Akácos udvarnál", ahol az egyedi műemléki védelem menthette csak meg a földszintes épületet, hatalmas udvarát azonban valószínűleg így is beépítik.

A tetõt már a kezdet kezdetén leszedték az épületrõl. A romlás ezzel felgyorsult
A tetõt már a kezdet kezdetén leszedték az épületrõl. A romlás ezzel felgyorsult
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.