A szakaszt egyszerűen a "hősök szakaszának" nevezik, mert olyan régóta harcolnak együtt, Afganisztán mindenféle ellenségével szemben.

- Feladatunk, hogy faluról falura menjünk, és megtaláljuk a tálibokat, akik el akarják pusztítani az országot - mondja Ghiaz pastu nyelven. Barna arca érdes, de van benne játékosság. Csak úgy mellékesen elmeséli büszkén, hogy két felesége és kilenc gyermeke van. Magabiztosan mozog, miközben katonái leugranak a Toyota terepjárókról.

- Az emberek 80 százaléka támogatja a NATO-t - mondja Ghiaz. - A tálibok nem erősek, e térségben a NATO sokkal masszívabban van jelen. A táliboknak nincs esélyük - teszi hozzá erélyesen.

Emberei körbeállják és helyeselnek. - Igaz, Pakisztán el akarja pusztítani az országunkat, de mi a NATO segítségét kérjük, hogy állítsák meg őket - mondja egy lelkes hallgató a csoportban, és a Durand-vonalról kezdenek el magyarázni. Ez a demarkációs vonal jelenti tulajdonképpen a határt a két ország között, melyet Afganisztán a mai napig nem ismer el. Abban biztosak, hogy legyőzik a tálibokat, de azt elismerik, hogy a vidéket lakó pastu népesség inkább a tálibokra szavazna egy képzeletbeli választáson.

Ahogy Ghiaz parancsnok, a harcosok legtöbbje évtizedek óta visel fegyvert. Havonta 150 dollár zsoldot kapnak, ami elég jó fizetésnek számít. Ghiaz parancsnok egész életében katona volt. A '90-es évek elején, a polgárháború alatt lett századparancsnok. Amikor a tálibok megtámadták és elfoglalták Kabult 1996-ban, Ghiaz hatvan emberrel szülővidékére, a Pandzsír-völgybe menekült. Ott védte a völgy bejáratát, hogy a tálibok ne vonulhassanak északra. Miután az Északi Szövetség nevű katonai-politikai egységet, a tálibok egyetlen még harcképes ellenfelét felkarolta a 2001 őszén érkező nemzetközi katonai koalíció, Ghiaz éppen kéznél volt.

Mint az új afgán hadsereg katonája, az ő emberei végzik a legtöbb házkutatást, letartóztatást, járőrözést - egyelőre mindig a NATO-egységek támogatásával. A kanadaiak elégedettek az ANA teljesítményével, sőt a NATO-n belül az a vélemény uralkodik, hogy az ANA kiképzése az eddigi legnagyobb sikerek közé tartozik.

Ghiaz parancsnok most abban reménykedik, hogy a kormány felkéri, tisztítsa meg Musza Kala megyét a táliboktól. Innen nemrég a britek kivonultak, a helyi vénekkel való megegyezés után, de végül a tálibok mégis visszatértek. Ghiaz azt mondja, reméli, hamarosan ő irányíthatja Musza Kala megyét jutalmul. De azt is tudja, hogy a lakosság őt is csak akkor veszi komolyan, ha a NATO betartja a falvaknak tett ígéreteit, és csatornák, kórházak épülnek.

Ghiaz parancsnok járõrözik