Beszédes guantánamói foglyok
Az eljárásra a legfelső bíróság kötelezte a kormányt, miután jogellenesnek nyilvánította a terrorizmussal gyanúsított személyek "ellenséges hadviselő félnek" minősítését - legalábbis az eddigi, minden jogi keretet nélkülöző procedúrát. A Fehér Ház úgy véli, hogy a nem valamely ország fegyveres testületéhez, hanem egy nemzetközi terrorszervezethez tartozó gyanúsítottakra nem vonatkozik a hadifoglyok jogállását rögzítő genfi konvenció. A mostani meghallgatásokon egy katonatisztekből álló bizottság vizsgálja felül a fogvatartottak státusát.
A múlt héten Hálid Sejk Mohamed, az al-Kaida műveleti főnöke vállalta a felelősséget a 2001. szeptember 11-i, mintegy háromezer életet követelő terrortámadásért és sok más akcióért. Többek között azzal hencegett, hogy maga fejezte le a Pakisztánban elrabolt Daniel Pearl amerikai újságírót. A legújabb, cenzúrázott formában nyilvánosságra hozott jegyzőkönyvben a jemeni származású Válid Muhammad bin Attas a Cole hadihajó ellen az ádeni kikötőben 2000. október 12-én elkövetett merényletet vállalta magára. Másfél év alatt szervezte meg a támadást, ő toborozta az elkövetőket, ő szerzett nekik útleveleket, és ő vásárolta a robbanóanyagot is. A 17 amerikai haditengerész halálát okozó merénylet idején Oszama bin Laden társaságában volt. Egy amerikai bíróság a múlt héten helyt adott az áldozatok családjai által Szudán ellen beadott keresetnek. E szerint az afrikai ország is felelős, mert pénzt, úti okmányokat és fegyvert adott a terroristáknak.
Bin Attas volt az összekötő bin Laden és az afrikai nagykövetségek elleni terrortámadást szervező helyi csoport között. Az USA kenyai és tanzániai képviseleteit 1998-ban robbantották fel, a halálos áldozatok száma jóval 200 fölött volt. A bizottságok néhány héten belül hoznak döntést, de nem kétséges, hogy jóváhagyják mind a tizennégy gyanúsított további fogva tartását.
A meghallgatások titokban folynak, de Hálid Sejk Mohammed esetében két szenátornak lehetővé tették, hogy a támaszponton zártláncú tévén keresztül figyelemmel kísérjék az eseményeket. Ez arra utal, hogy a demokrata többségű törvényhozás az eddiginél komolyabban veszi saját felügyeleti jogát. Egyes amerikai kommentárok arra is kitértek, hogy nem feltétlenül véletlen az időpont. A CIA évek óta tudta, mit követtek el a fogva tartott al-Kaida-vezetők. A terroristák beismerései az iraki háború kezdetének negyedik évfordulója környékén az elhúzódó megszállás nehézségeiről, Oszama bin Laden elmeneküléséről, illetve a Fehér Ház sorozatos belpolitikai botrányairól terelik el a figyelmet.
A The Washington Post tegnapi számában arról írt, hogy a gyanúsítottak vallomása jogi értelemben értéktelen.