Düledezhet tovább a Várkert Bazár
Egyre kevesebb az esély, hogy az eddigi konstrukcióban megvalósulhat a Várkert Bazár felújítása - mondta lapunknak Závecz Ferenc, az Oktatási és Kulturális Minisztérium beruházásokért felelős szakállamtitkára. A minisztérium álláspontja néhány héttel ezelőttig az volt, hogy az lenne a jó, ha a Foundation Kft., amelyikkel 2002-ben előszerződést kötöttek a felújításra és a hasznosításra, végre elkezdhetne dolgozni. Annak idején a hasznosítási pályázat úgy szólt, hogy végleges szerződést akkor kötnek a nyertessel hatvanévnyi hasznosításra, ha a vállalkozó képes produkálni a rendkívül szerteágazó feltételrendszernek megfelelő beruházási tervet.
- Szomorúan kell mondanom, hogy ezt ők nem tudták produkálni - sajnálkozik az államtitkár -, nem sikerült megszerezniük a teljes projektre az engedélyt. De ha holnap Farshad Khazei úr beállít azzal, hogy megvannak a szükséges papírok, mindent megteszünk, hogy holnapután kezdhesse a munkát.
Farshad Khazei - az iráni származású kanadai építészmérnök, aki a 90-es években Budapesten orvosi diplomát is szerzett -, a kanadai-angol Foundation Kft. igazgatója viszont azt mondja, amit lehet, megtettek, most már az államnak kellene lépnie. De egyszerűen nem tudja, mi van, mikor ülnek le újra egyeztetni, vagy mikor mondják azt, hogy köszönjük.
A 2002-es előszerződés tervrajzai szerint háromszintes mélygarázst és további két szintet képzeltek el a Várkert Bazár déli udvara, a volt ifjúsági park alá, sőt parkolót terveztek az északi Öntőház udvar alá is. Vállalták továbbá a bazár épületeinek felújítását. Hamar kiderült azonban, hogy ez a terv jóval meghaladja a terület beépíthetőségét. Átdolgozták hát a tervet: maradt három szint mélygarázs, s a fölöttük lévő szinten (de még a jelenlegi udvar síkja alatt) egy konferenciaterem. Tehát lemondtak egy szintről, s az Öntőház udvari mélyparkolóról. Erre 2004-ben meg is kapták az építési engedélyt a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól, de az építkezést mégsem kezdték el, mert a szerződést nem véglegesítették velük. Mégpedig azért nem, mert mindenki tudta, hogy a meglévő engedélyek csak az építkezés "első ütemére" szólnak, s várható egy második ütem is, amelyben a konferenciaszint (tehát az udvar alatti legfelső szint) bővülne, létrejönne egy vendéglőkkel, kávézókkal és elegáns ruhaüzletekkel berendezett, galériás belső tér. Ezt szokták rosszallóan "plázaszintnek" nevezni a bővítés ellenzői. Farshad Khazei szerint mindez még bele is férne a szintterületi mutatóba. Tervét viszont a Foundation Kft. nem hajlandó beadni engedélyeztetésre, csak a szerződéskötés után. Az állam pedig nem köt szerződést, míg nincs engedély erre a második ütemre is. Az álláspontok megmerevedtek.
Közben az ügyletet bonyolító Várgondnokság Kht. mögött álló állami szervezetek (a KVI, az OKM és az I. kerület) egymás után veszítették el a bizalmukat a cég és a projekt iránt. Először 2005 őszén az első kerület polgármestere, Nagy Gábor Tamás lepte meg azzal a közvéleményt, hogy - bár korábban ő is aláírta az előszerződést - kijelentette: a továbbiakban nem támogatja a Várkert Bazár üzleti célú hasznosítását, mert az a környék túlzott terhelésnövekedésével jár, s állami feladatnak tartja felújítását. Aztán az idén februárban, a HVG-ben már Zelles Sándor, a KVI vezérigazgatója is úgy nyilatkozott, hogy véleményük szerint nem megalapozott a Foundation üzleti terve, s anyagi hátterét sem tartja biztatónak. Most pedig a minisztérium részéről Závecz Ferenc mondta ki, hogy a projekt megvalósulásának kicsi az esélye. A kérdés most már csak az, hogy mikor közlik álláspontjukat a Foundation Kft.-vel is.
Farshad Khazei továbbra is reménykedik. Ismeri a hazai viszonyokat. Cége most épített fel a Paulay Ede utcában egy irodaházat, ami szintén nem volt könnyű, öt év pereskedés után foghattak neki. Ennek a háznak építési költségei okozták, hogy tavaly veszteségesek voltak. Bankgaranciájuk a CIB Banktól azonban továbbra is fennáll, s a szerződés megkötése után további befektetők is beszállnának a Várkert Bazár felújításába és a hasznosításába.
Arra a kérdésre, hogy miért nem adták be engedélykérelmüket a második ütemre, hiszen engedéllyel a zsebükben már rég megkötötték volna velük a hatvan évre szóló szerződést, az igazgató csak annyit válaszolt: ez bizalmi kérdés. Mondjuk: a bizalom próbája. Azt várják, hogy legyen ennyi bizalma hozzájuk az államnak. Ennél racionálisabb ok, hogy nem akarnak többet fordítani a tervezésre, míg nincs szerződésük.
Tavaly év végén lejárt az első ütem építési engedélye, s azt a KÖH nem hosszabbította meg. Mégpedig azért nem, mert a mélygarázshoz tervezett lehajtóra (mely az Ybl tér felől, a bazár alatt vezetett volna be a garázsba) a szintén lejárt engedélyt az I. kerület sem hosszabbította meg. Az elutasítás ellen a cég fellebbezett, decemberben pedig beperelte az államot is a szerződéskötés elmaradása miatt. A tárgyalást egyelőre még nem tűzték ki, de biztos, hogy a per jó ideig elhúzódik, s ez is hátráltatja majd a Várkert Bazár felújítását.
Az épület pedig egyre roszszabb állapotban van. Oszlopait több helyen támogatni kell, néhány oszlopfőt le is kellett venni, mert lepottyant volna. Az Öntőház udvarban egy visszatemetetlen régészeti feltárás maradványai láthatók. Egy kivétellel már üresek a homlokzati árkádsor szobrászműtermei. A bazárhoz tartozó bérházakban pedig csak két lakó maradt.
- A helyzet rákényszerít arra, hogy lépjünk - mondja Závecz Ferenc. - Az a dolgunk, hogy visszaadjuk a pesti polgárságnak a várkertet, amit nem kapott meg Ferenc József óta. Újra kell gondolnunk a funkcióját, s valószínűleg az európai fejlesztési terv keretében, a Vár egészének európai fejlesztési projektjébe kell majd beépítenünk.
Festőiskolától az Ifiparkig
A Várkert Bazárt 1875-től 1882-ig építették Ybl Miklós tervei szerint, a Várkert Duna-parti lezárásaként. Eredeti, kereskedelmi funkcióját hamar elvesztette. Északi szárnyában 1883 és 1888 között a Budai nőipari tanműhely kapott helyet, majd 1890-től 1895-ig itt volt látható a Történeti Arcképcsarnok (amely ma a Nemzeti Múzeumban van). Az 1890/91-es tanévtől egészen 1918-ig női festőiskola működött a falak között.
Az első szobrász, aki műtermet kapott a bazár árkádsorán, Stróbl Alajos volt, 1884-ben. Őt a következő száz év alatt körülbelül nyolcvan művésztársa követte itt. A hatvanas évektől 1982-ig ifjúsági parkként működött a Várbazár udvara. A kilencvenes években számos terv született a pusztuló épület helyreállítására. 2000-ben pályázatot írtak ki hosszú távú hasznosítására, s 2002-ben kötöttek előszerződést a Foundation Kft.-vel.
