Rokkantsági nyugdíjban így csak azok részesülnének, akik teljes értékű munkára rehabilitációval sem tehetők képessé. A megváltozott munkaképességűek ellátásának új alapokra helyezett koncepcióját a szociális és munkaügyi tárca szakértői dolgozták ki.

A szabályozás megváltoztatását az is sürgette, hogy jelenleg a nyugdíjkorhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok száma meghaladja a 465 ezret, a korhatár felettiekkel együtt eléri a 800 ezret. Rendszeres szociális járadékban több mint 200 ezren részesülnek. Az ellátásra fordított kiadások évről évre növekedtek - tavaly már megközelítették a 750 milliárd forintot. Becslések szerint a rokkantsági nyugdíjasok több mint háromnegyede képes volna arra, hogy valamilyen, az egészségi állapotának megfelelő munkát végezzen, de ilyet ritkán találnak, és nem is igazán érdekeltek abban, hogy visszatérjenek a munkaerő-piacra.

Megfigyelhető az is, hogy a rokkantnyugdíjasok egy része nem csupán egészségi állapotának romlása miatt, hanem sajátos "haszonszerzési" célból kerül a rendszerbe, mert veszélyeztetve érzi munkahelyét, ezért valahogyan biztonságos jövedelemre próbál szert tenni. Számukra teremt lehetőséget az új ellátási forma, amely segíti átképzésüket, továbbképzésüket, munkahelykeresésüket.

A tervezet szerint a rehabilitációs járadék összege magasabb lesz, mint a rokkantsági nyugdíj. A legföljebb három évig folyósítható rehabilitációs járadékra az lesz jogosult, akinek egészsége 50-79 százalékban károsodott. A járadékot azok is kérhetik 2008. január 1-jétől, akik már rokkantsági nyugdíjasok. Az viszont nem számíthat rá, aki szándékosan idézte elő saját egészségének megromlását - például alkoholista vagy gyógyszerfüggő. Ha a rehabilitáció nem volt sikeres, az egészségkárosodott rokkantsági nyugdíjra vagy szociális járadékra válhat jogosulttá, illetve munkanélküli- vagy szociális ellátásban részesülhet. A járadék folyósításának időtartama szolgálati időnek számít, vagyis abból nyugdíjjárulékot kell fizetni.

Átalakul az orvos szakértői minősítési rendszer is. Ezentúl nem az egészségkárosodás mértékét, hanem a megmaradt munkaképességet, a bizonyos tevékenységekre való alkalmasságot vizsgálják, és a rehabilitáció útját jelölik ki. A szakértői tevékenység bázisa az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet. A komplex egészségügyi, képzési és foglalkoztatási rehabilitációt az Állami Foglalkoztatási Szolgálat hangolja össze.

Az előterjesztést az Országos Érdekegyeztető Tanács pénteken tárgyalja, a kormány elé áprilisban kerül. Az új ellátást legkorábban jövőre vezethetik be.