Szeged mint az ígéret földje

Minél messzebb él valaki az Európai Uniótól, annál jobban érdeklik az uniós információk - ez derült ki a DKMT Eurorégió Eric hírügynöksége által vajdasági újságíróknak rendezett szegedi műhelymunkán.

A vártnál is nagyobb volt az érdeklődés: Újvidéktől Szabadkáig, Fehértemplomtól Apatinig, állami televíziós és rádiós mamutszervezetektől a magántévékig összesen huszonhat, többségében szerb anyanyelvű médiaszakember érkezett a napokban Szegedre, az eurorégiós workshopra, a szervezők és a dél-alföldi újságírók vendégeként. Szerbiából nézve Szeged, Kecskemét és Békéscsaba egy kicsit az ígéret földjének látszik: fejlődő városok az Európai Unióban. Magyar nyelven már olvashatók az unió honlapjai, a magyarok pályázhatnak brüsszeli támogatásokra, vállalhatnak állást, kaphatnak ösztöndíjat az Európai Unió fővárosában. Miközben a kilencvenes évek legelején Jugoszlávia volt a legközelebb az uniós feltételek teljesítéséhez, a mai szerb egyetemisták 70 százaléka még életében nem járt külföldön.

A mai szerb média állapota sokban hasonlít a rendszerváltást követő időszak magyarországi sajtóviszonyaira. A kollégák kérdéseiből kiderült: a politikai beleszólást, cenzúrát és öncenzúrát jól ismerik. A privatizációnak azonban még előtte áll a többség: vágynak rá, mert nagyobb szabadságot remélnek tőle, és félnek, mert úgy sejtik, véget vet az állami média kényelmének, ahol külön embert foglalkoztatnak arra, hogy összeszámolja, teljesítették-e a többiek a normájukat. A meglévő magánmédiumok többsége tőkeszegény: elsősorban jó ügyeket akarnak szolgálni, és még kevés a tapasztalatuk arról, hogy valójában a média is vállalkozás, ahol - akár az igazság, akár az újságírók egzisztenciájának rovására - valakik minél kevesebb ráfordítással minél több profitra akarnak szert tenni.

A vendégek körében különösen népszerű volt a mezőgazdaság és a környezetvédelem. A Bácska és a Bánát végtelen gabonaföldjei mentén csábító belegondolni: mennyi eurót lehetne lehívni, ha már arra a vidékre is érvényes volna a közös agrárpolitika. A környezetvédelem, a zöldmozgalmak pedig egyfajta egérutat jelentenek a nacionalizmus, a politikai acsarkodás által meghatározott közéletből.

Nemcsak a szerbeknek, nekünk, itthoniaknak is tanulságos volt egy-két nap alatt meglátogatni egymástól fényévnyi távolságra lévő hazai médiaműhelyeket. Például a Magyar Rádió szegedi körzeti stúdiójának kísértetházát, amely már inkább eladó belvárosi ingatlan, mint szerkesztőség; utána a terjeszkedő kecskeméti Gong Rádió stúdióit egy panelház nyolcadik emeletén, kevés, nagyon fiatal újságíróval, a zene és a hirdetés mellett fő témaként az elveszett és megtalált cicák-kutyák körüli interaktív csevegéssel. Vagy bejárni a Délmagyarország napilap nyugati professzionalizmussal megépített, vadonatúj, "egyterű" szerkesztőségét, és számokat hallani arról, hogy egy megye nyomtatott lappiacán egyeduralkodó médiumban hogyan csökken az újságírók, és hogyan növekszik a hirdetésszervezők, marketingesek munkájának jelentősége.

Úgy láttam, az egyik leginkább meglepő információt Geges Adrienntől, az Európai Bizottság magyarországi irodája sajtókapcsolatokért felelős munkatársától hallották a szerbiai vendégek. A Bizottság az európai alkotmány kudarcát a tagállamokban az európai ügyekkel kapcsolatos kommunikációs szakadéknak tulajdonította. Az uniós polgárok nem tájékozottak a bonyolult közösségi ügyekről, és a média többsége nem is igazán segít ebben nekik. Az Európai Bizottság tagállami képviseletek sorát, Europe Direct információs központok sokaságát hozza létre, hogy a maga külön csatornáin tájékoztassa az érdeklődőket.

A vendégek többsége nemcsak információt, hanem pénzt, európai támogatást is remél az unióhoz való közeledéstől. Erre a MEDIA 2007 program keretében, a már uniós tagországok műhelyeivel együttműködve a nem tagállamok médiaszakembereinek is nyílik - korlátozott - lehetőségük.

Így látták a vendégek

Zséli Nikoletta, újvidéki Mozaik Tv:

"A vajdasági újságíróknak még minden új volt, a legalapvetőbb ismeretek is az unióról. Először erre van szükség."

Tibor Petrik, RTV Pannonija , Újvidék: "Túl általános információkat kaptunk, kevés fiatal magyar újságíróval találkoztunk. Túl zsúfolt volt a program, nehéz volt mindenre figyelni. Jó volt az étkezés, de kevés a jellegzetes magyar nemzeti étel."

Szvetozar Krsztics, Dnevnik Vojvodina Press:

"Sok információt kaptunk az Európai Unióról, de túl keveset a szomszédos dél-alföldi régióról."

Szlavica Golubovics, kulai rádió: "Kicsit nehezemre esett a sok utazás, a sűrű program, de a városok szépek, az étel is kitűnő volt. Köszönöm a vendégszeretetet."

Jaroszlav Bodnar, Radio Sunce, Bela Crkva (Fehértemplom):

"A mi vidékünk kicsiben ugyanolyan soknemzetiségű, mint a DKMT Eurorégió. Az ottani magyar és román kisebbségeknek azonban már alig van képzett értelmisége - mégis fontos, hogy nekik is sugározzunk programokat. A workshop új lehetőségeket mutatott fel erre."

Daniela Sztojkovics (Újvidék), Szlavica Dakovics (Szabadka), Nevena Tanaskovics (Belgrád) és Jaroszlav Bodnar (Fehértemplom) az Ericinfo honlapjával ismerkedik
Daniela Sztojkovics (Újvidék), Szlavica Dakovics (Szabadka), Nevena Tanaskovics (Belgrád) és Jaroszlav Bodnar (Fehértemplom) az Ericinfo honlapjával ismerkedik
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.